Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 11. szám - Tárca
545 célozva nagy luxussal épített, a város pedig épületanyagot kellő meny- nyiségben a polgárokat megillető kedvezményes áron adni nem akart. A sok bosszantásra elfogja a keserűség az egykori nótáriust és megírja egyik barátjának : „az burgerleitekhez mutatott jóakaratnak közönséges jutalma az hálaadatlanság“. Mások is közbevetették magukat az érdekében. Pálfy Pál nádor is ir a soproiaknak, megfeddi őket, hogy méltatlanul bánnak az ő belső bizalmas emberével, megfeledkezvén hűséges szolgálatairól, igaz ügyében még egy jöttment külföldinek is jobban kedveznek; pedig a város előbb fog tiz ilyen jött-ment embert találni, mint akár csak két Wittnyédyt is. Nem akarjuk őt tisztára mosni, megengedjük, hogy mint akar tos magyar nemesnek és mint prókátornak neki is lehettek hibái. Borynak irt levelében maga mondja: „Ha néha vastagon irok írok, megbocsássátok, mert én grober unger vagyok“, A soproni burgerlejtek .valószinü- leg igy nevezték. De ha csak sejtették és megértették volna polgártársai, hogy mily hazafiat, mily ideális lelkeletü nagy férfiút bírnak körükben, oly kicsinyes dolgokkal őt nem keseríthették volna. De ez volt Wittnyédynek egyik legnagyobb fájdalma, hogy épen a közvetlen környezete nem értette meg. II. Ez a házi perpatvar azonban az ő csodálatos tetterejét nem törte meg. A városi és megyei tisztség mellett ügyvédi munkamezeje is mindig tágabb, agilitása, nemes ambitiója és hírneve mindig nagyobb lesz. Ausztriából, Horvátországtól, sőt Velencétől, Bécsen és Pozsonyon át fel Liptóig, Árvág, Eperjesig, sőt Erdélyig hol itt, hol ott találjuk úton ezt a fáradhatatlan és a teltvágy miatt nyughatatlan férfiút. Sürü összeköttetései vannak az Esterházy, Nádasdy, Zrínyi, Draskovich, Pálffy, Batthyány, Cziráky, Kéry, Tököly, Keczer, Feja, Wesselényi, Bethlen családokkal, II. Rákóczy György és Appaffy Mihály fejedelmekkel^ lengyel, olasz és francia követekkel, német tanárokkal, hercegekkel, kereskedőkkel és választó fejedelmekkel. Hasonló sokoldalú egyházi és polititikai szereplésre még a mai vasútas villamos világban is alig van példa. A protestánsok vallásszabadságáért mint követ négy országgyűlésen küzdött uagy eréllyel s csahamar országos hírnevű főemberré küzdötte fel magát az egyházban, akit a hazai evangélikusság ismert s aki után bízva indult. A legádázabb vallásüldözés idején, a Battyány és Nádasdy grófok hitehagyása után ő, az egyszerű köznemes veszi vállaira az egyházvédelem nehéz munkáját, mitől a büszke főnemesek fáztak és elmenekültek. Nem volt akkor még főgondnok- és felügyelőválasztás, hanem a jó Isten magá válogatta ki az ő választott edényeit az ő Szent Eelke által. Jobbjaink, a nemes ősök, nehéz időben és alkalmas órában megérezték, mire kötelezi őket emberi hivatásuk, keresztyén nevük és nem