Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 1. szám - Saas István: Az új népoktatási törvényjavaslat. 1868–1904.
9 betölésébez köti, kimondván a/t is, hogy 18. életévét betöltött növendék fel nem vehető. A tanulók fegyelmi szabályairól indézkedő 62. §. elrendeli, hogy a felekezeti képzőknél az egyházi főhatóság azt a közoktatásügyi miniszternek bemutatni tartozik. A 63 §. meghatározza a képzőintézetek tantárgyait. Elrendeli, hogy az állami, községi, társulati és magán jellegű képzőintézetek tannyelve magyar. A felekezeti képzőknél a tannyelvet a fentartó hatá- rozza ugyan meg, de köteles arról gondoskodni, hogy a magyar nyelv és irodalom, Magyarország földrajza, története és alkotmánytana — mint a melyek a tanítóképesítő szakvizsgálatnak tárgyai — a rendes tantárgyak között, magyar tannyelven, legalább olyan heti óraszámmal taníttassanak mint a magyar tannyelvű képzőkben. Megszünteti az eddigi vizsgarendszert. A 80. §. rendelkezése értelmében a tanítóképesítő vizsgálat jövőben két részb'l áll, u. m. tanítóképesitő alapvizsga, és tanítóképesítő szakvizsgálatból. Az alapvizsga szoros viszonyban lesz, a tanítóképzőben végzett tanulmányokkal, s főleg az általános műveltség tárgyait öleli fel. A szakvizsgálat célja — amely az állami tanítóképesitő szakvizsgáló bizottság előtt teendő le — az, hogy kipuhatolja a szoros értelemben vett tanítói szakműveltséget és nevelői készséget. Alapvizsgálatra, — a melynek rendjét majd a közoktatásügyi miniszter állapitja meg, — azon jelöltek bocsáttatnak, akik valamely képzőintézet négy évfolyamát sikeresen végezték. Az állami tanító képesítő szakvizsgálatra nézve igy intézkedik : „Bármilyen jellegű elemi népiskolai rendes tanító (tanítónő) állásra ezentúl csak olyan egyén alkalmazható, illetve választható^ aki a tanítóképesitő szakvizsgálatot állami vizsgáló-bizottság előtt sikerrel letette, és ennek alapján tanítói oklevelet nyert, és aki magyar állampolgárságát igazolja. Csak az igy alkalmazott tanítók léphetnek be az országos tanítói nyugijintézet rendes tagjai sorába. Ezen vizsgálat nyelve magyar, és tárgyai közé nevelés és tanítástanon, továbbá a tanítási gyakorlatokon kívül beve- endők, a magyar nyelv és irodalom, hazai történet földrajz és alkot- mánytan. Intézkedik még az idegen ajkú képzőkben végzett tanítók szakvizsgájáról is, és végül kimondja, hogy a szakvizsga díjmentes. Ezen intézkedések életbeléptetésére négy évet tűz ki, amely idő eltelte után szerzett állami tanítói képesítő oklevél a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883. évi 1. t.-c. tekintetéből a középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenlő értékűnek takintetik. (Vége következik.) Saas István.
