Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 2. szám - Sántha Károly: Ki tanítsa a vallást?
XVI. évfolyam. SOPRON, 1904. február hó 2. szám. Evangélikus Népiskola! Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején. Felelős szerkesztő és kiadó: Papp József. Ki tanítsa a vallást? Én fiatal pap koromban azt hangoztattam, hogy menjünk be az iskolába mi papok és tanítsuk a vallást. így is cselekedtem. így cselekedett a kevesek közt egy lángbuzgalmű barátom is, főt. Gyurátz Ferenc püspök űr is. Tele voltunk lelkesedéssel, amely különben most is lángol. Ha tehát én most azt mondom, hogy a vallást tanítsa a tanító, nem a munkától félek, hanem féltem ezt a rendkívüli fontos szent ügyet. A »Vaspor« írója, szintén lelkes pap, jól írja, hogy csaknem lehetetlen a papnak nyugodtan oktatni az iskolában, amennyiben a papi kötelesség ki - kiszólítja onnan. De ez még hagyján. A fontos ok, amelynél fogva kell, hogy a tanító tanítsa a vallást, az, hogy a vallá« nem számtan, hanem »lélek és élet«, a vallás Istenben való élet, a vallást a vallásos szív önti át a gyermek szivébe s innen a fejébe; a vallást, nem csupán tanítani kell, sokkal inkább oktatni, nevelni kell arra, szív vei-lélekkel, jó példával, élettel stb. Kell, hogy a tanító pap legyen a gyermekek közt s minden tantárgynál neveljen, Istenhez emelje a sziveket. A 1 e g- föbb nevelési eszközt vennök ki a tanítók kezéből, ha a vallás-oktatást, a vallásos nevelést nem biznók rajok. Magasztos hivatásuknak a koronáját törnénk le. Részemről egy percig sem lennék tanító, ha a fontos tárgynak, a vallásnak oktatására engem képesnek, méltónak nem tartanának, hisz én akkor nem is lehetnék igazi jó tanító, munkámnak nem lehetne kívánt gyümölcse. — Sok még itt az elfogultság. A tapasztalat azonban annak ad igazat, aki a vallás-oktatást, a vallásos nevelést meghagyja a tanítóknak. A betetőzést mindenesetre végezze a konfirmációra előkészítésnél a pap, folytassa aztán a templomban, az életben. — Tanító és pap szeretetben, egy munka mezön legyenek
