Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 11-12. szám - Egyesületi élet
342 Igyesttletl é 1 e t. _____ A külső somogyi ág. liitv. evang. egyk. megyei tanító-egyesület őszi gyűléséről. A midőn négy öt év előtt egyesületi életünk olyan mértékben fellendült, amint talán fenállása óta soha sem, a midőn úgy látszott, hogy tevékenységével a legmunkásabb egyesületek közé fogja magát felküzdeni s mintegy szent lelkesedéssel vívta meg a harcot mostani elnökének vezetése alatt azért, hogy olyan alapszabályokat alkothasson, amely tevékenységének a legtágabb teret nyitja, főjegyzőnk indítványára egyhangúlag meghozta azon határozatát, hogy gyűléseinkről a főjegyző, az Evangélikus Népiskolában valamint a Néptanítók Lapjában tudósítást tegyen közzé. Nem célom ezúttal azt keresni, hogy mennyiben volt kedves főjegyzőnk előtt a saját indítványa, elég az hozzá, hogy gyűléseinkről évek óta csak annyit lehetet tudni, a mennyit Tudósító aláírással valaki sok jóakarat, de kevés szerencsével Írogatott. A folyó évi tavaszi gyűlésünkről azután már a Tudósító sem küldött tudósítást. Lapunk múlt havi száma Szerkesztői Üzenetéből láttam, hogy elnökünk végét akarja vetni ezen nem egészen dicséretes helyzetnek, ígéretet tett, hogy ő maga fog ezután tudósítást küldeni. Szeretek őszinte lenni megvallom, hogy ezen Ígéret nyugtázását némi szégyenérzettel olvastam, ő beteges állapotában is legalább tizszer annyit dolgozik egyesületi ügyeinkben mint bármelyikünk, és mégis a gyűlési tudósitás megirása két jegyző és ennyi tag mellett is ő rá maradjon a bizony nem a leghelyesebb dolog, s én részemről nem vagyok hajlandó ezt tovább tűrni, s igen kérem Tekintetes Szerkesztő urat, ha elnökünk küldene is tudósítást, még az esetben is az enyémet legyen szives közölni. Sokkal többet dolgozott ő már egyesületünkért, hogy joggal el ne várhatná tőlünk, hogy ilyen kicsinyes munkától mentsük fel, főleg jelen helyzetében, amidőn egészségi állapota miatt olyan nagy szüksége volna a nyugalomra. Október 18-án Iharos-Berényben tartotta egyesületünk rendes őszi gyűlését Sass István surdi kartársunk elnöklete alatt. A tagok Mikler Győző légrádi és Simon Zsigmond iharosi kartársunk kivételével mind jelen voltak. Az elsőt a Dráva nagy áradása, a másodikat szembaja tartotta vissza. Ott voltak még Nt. Németh Pál esperes, Nt. Borbély Gyula helybeli lelkész és a szepetneki gyülekezet új segédlelkésze, a ki azt az örvendetes bejelentést tette Völfel Gyula szepetneki kartársunkkal, hogy iskolájukban már ezen tanévben az összes tantárgyakat agyarul tanítják, s az isteni tisztelet nyelve is úgy rendeztetett, hogy e‘tán csak minden második vasárnap leend az német nyelven tartva. 1
