Evangélikus Népiskola, 1904

1904 / 9. szám - Bándy Endre: A bibliáról

248

Sok ember kazében egy könyvet látok, amelyet új-szövetségnek neveznek Tövisekkel és méreggel telt könyv az“.

A reformatió keltette új életre a bibliát. A reformatió az új lendületet vett nyelvtudomány és a könyvnyomtatás feltalálása által csakhamar a nép kezébe juttatá a bibliát, úgy hogy a hívek azt saját anyanyelvükön olvashatták.

A mi most használatban levő magyar nyelvű bibliánk is a reformatió idejében készült. Károlyi Gáspár gönci református lelkész, a kassavölgyi egyházmegye esperese szentelte arra életét, hogy a szent- irást hitrokon honfitársainak zengzetes magyar nyelvünkön kezébe adja. Valóban életét szentelte e nemes feladat teljesítésére, mert a túlságos munka felemésztette erejét s már félnie kellett, hogy bibliáját az általa készített fordítás alakjában nem láthatja meg. Sokszor felsóhajtott nehéz munkája s a testi szenvedések gyötrelmei között: „Csak az Isten addig éltessen, mig a bibliát kibocsáthatom, kész leszek meghalni és a Krisztushoz költözni“. El is költözött nemsokára bibliájának megjelenése után ; 1590-ben látott napvilágot bibliája s két évvel később az ö nemes lelke is az atyákhoz tért. Mondanunk sem kell, hogy egy szegény protestáns lelkész a maga anyagi erejéből, különösen abban az időben, nem lett volna képes a bibliát kinyomattatni, hanem több gazdag protestáns főúr juttatta őt a szükséges anyagi eszközök birtokába. Báthori István saját uradalma területén Vizsolyban külön nyomdát állíttatott föl a biblia kinyomatása érdekében.

Miként általában a biblia az egész világon a legnagyobb mértékben van elterjedve, úgy a Károlyi féle bibliafordítást is csakhamar újra ki kellett nyomatni s ma már több mint nyolcvan kiadást ért. Az utókor háláját, melyet a protestáns felekezetek minden hű fia érez ezen nagy érdemű bibliafordítónk iránt, szépen fejezi ki az az ércszobor, mely az 1890. év óta ékesíti Göncnek piacát.

A biblia könyvei két csoportra osztatnak s igy a biblia tulajdon, képen két fő részből áll. Mindegyik részt a szövetség szóval jelöljük meg. Az első része, a tulajdonképeni zsidó biblia, az úgynevezett ó-szövetség vagy ó-testamentum : a második része, mely a tulajdonképeni keresztyén szent-iratokat foglalja magában, az új-szövetség vagy új-testamentum.

Testamentumnak — ami magyarul bibliai értelemben szövetséget jelent, — azért nevezték a szent-irást, mert annak tartalmában szövetségkötést láttak Isten és az emberek között. És valóban úgy az ó-testamentum mint az új-testamentum is magán viseli a szövetségkötés jellemvonásait.

Az egész ó-testamentumon végig vonul a szövetségkötés eszméje. Szövetséget kötött az Úr már Noéval, megígérte neki, hogy többé özönvíz által nem veszti el a földön élő teremtményeket; szövetséget kötött Ábrahámmal, amidőn neki adá Kánaánt s midőn megígérte neki, hogy az ő utódában megáldatnak a földnek minden nemzetségei ;