Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 9. szám - A népiskolai nevelés alapelvei Comenius »Nagy oktatástana« alapján
242 lesz. Ne hagyják az emlékezetet szünetelni. Semmi sincs, mi hozzá- foghatóan bírná a fáradságot s ez által még növekednék is. Minden, nap bizz rá valamit, minél többet fogsz rábízni, annál hivebben megőrzi ; minél kevesebbet, annál hűtlenebb. A fa annál erőteljesebben növekszik, annál több nedvet vesz fel. Az által, ha többet emészt, jobban növekszik, s nagyobbra nővén, a tápszerből is többet kíván. De azt ne tanítsuk, a minek valódi haszna nincs úgy ezen, valamint a jövő életben. Hyeronymus szerint azt kell a földön tanítani, a minek tudása az egekig tart. A mit tanítunk, ne gátolják az örökkévalókat, a jelen életre pedig nyilvánvaló haszonnal járjanak. A madárnak nem képződik pikkelye, uszonya, kopoltyúja, szarva, négy lába, vagy egyebe, amit nem használhat; hanem feje, szive, szárnya. A fának nem növel a természet fület, szemet, tollat, szőrt; hanem kérget háncsot, levelet, gyökeret. Tehát azt tanítsuk, a minek hasznát vesszük. Mert mire valók a hitványságok, melyek sem annak nem használnak, aki tanulja ; sem annak nem válnak kárára, aki nem tanulja ? Rövid életünket bőven van mivel kitölteni, ha nem foglalkozunk is hiábavalóságokkal. Az iskolák feladata tehát; csak hasznos, komoly dolgokkal foglalkoztatni a gyermekeket. A természet sem mulaszt el semmit abból, amit a testre előnyösnek talál. Azt mind megadja neki. Midőn a madarat formálja, nem feledi el a fejet, szárnyat, vagy valamit abból, ami a madárnak való. Ekkép az iskolák, midőn az embert formálják, egészen formálják, hogy egyenlőkép alkalmassá tegyék e földi lét foglalatosságaira, valamint az örökkévalóságra, melyre minden előző vonatkozik. Az iskolában tehát nem csak a tudományokra, hanem a jó erkölcsökre és a vallásosságra is kell nevelni. Törekedni kell arra, hogy amit a tanítványok megértettek, azt az életben alkalmazni is tudják, hogy semmit se tanuljanak hiába. Amit tanultak, azt közlés által másokra is gyümölcsözővé tegyék, hogy semmit se tudjanak hiába. Ez értelemben igaz az a mondás : semmit sem ér tudásod, ha mások nem tudják, hogy tudod. Az erkölcsi- és vallásos képzés módszere. „Isten felséges adománya, Vallás, te vagy legjobb hivem. Midőn éltemet szélvész hányja, Mit tenne nélküled szívem? Te bölcseségre tanítasz, S ha hanyatlóm, gyámolítasz*. A bölcseség tanulmányozása emelkedett gondolkozásuakká, szilárd jellemüekké és nagylelküekké tesz. S mi volna az, ami nagyobb
