Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 9. szám - Hoffmann Ferenc: Legyen-e a tanítónak kedvenc tantárgya?
234 van, abban semmiféle veszedelmet nem látok s nagyon ártatlan dolognak tartom. A hány egyéniség, annyi felfogás. Szűsz Lajos (Budapest) „Az ideális állapot az lenne, ha minden tantárgy kedvenc tárgyunk volna. De miután az ideálok elérhetetlenek, igyekeznünk kell őket legalább megközelíteni. Jelen esetben megközelítjük, ha egy vagy több tárgyból továbbképezzük, tökéletesítjük magunkat. Ha ezt nem tesszük, akkor a tanítandó tárgyakat csak egyformán jól kezeljük. Egyébbként a természet is rákényszerit benünket a művelődésre és búvárkodásra, mert képességeinknél és hajlamainknál fogva feltétlenül jobban vonzódunk az egyik tárgyhoz, minta másikhoz. Ennek lélektani következménye pedig nem lehet egyéb, mint az, hogy az illető tárgyat nagyobb szeretettel és ebből folyólag nagyobb sikerrel tanítjuk. Téves nézet, hogy az úgynevezett „kedvenc“ tantárgyat csakis a többi tárgy rovására lehetne tanítani. Hát az órarend és a tananyagbeosztás mire való akkor? Hiszen ezek félremagyarázhatatlanúl szabják elibénk a végzendő anyag idejét és mennyiségét! Azonkívül a tanító lelkiismeretessége is teljes biztosíték arra nézve, hogy a nem kedvenc tantárgyak el ne hanyagoltassanak. Végkoukluzióm az, hogy —amennyiben minden tárgy tanításánál a tanítás művészetét, magaslatát el nem érhetjük — iparkodjunk, hogy minél több, vagy legalább egy tárgynál közelítsük meg a tökéletességet. Kedvenc tantárgya minden tanítónak mennél több legyen! Nekem is vannak. Hogy melyek azok s miért azok, az érvek hosszú sorozata és helyszűke miatt, itt nem közölhetem.“ Mertz Gyula (Apostag) Teljesen egy véleményen vagyokSzüsz-szel, ki mint előttem szóló, eléggé kifejtette, hogy mint kelljen tennünk. Igenis lehetnek, kell is lenni egy vagy több tárgynak, melyet szívesebben tanítunk, ez pedig nézetem szerint változik akkor, ha a tanító búvárkodása, kutatása következtében egy valamely tárgyánál jobb módszert talál az eddigieknél. Ehhez hozzáteszem, hogy minden tanító azt az új, jobb módszert még jobban tökéletesítse saját módszerével. Van pl, Tom- csányiné Cz. R. módszerénél több olyan, amit saját módszeremmel köny- nyebben összeköthetek a hang- és betű ismertetésnél. így az kedvenc tantárgyam addig, mig esetleg más tárgy nem lesz azzá. Pratscher Vilmos (Franzfeld). Véleményem szerint már a természet, nél fogva kivétel nélkül van vagy vannak minden tanítónak „kedvenc“ tantárgyai. A kérdés másik felére; melyik? — azt felelem, hogy az függ az egyéniségtől, a körülötte levő néprajzi viszonyoktól és talán az életkortól is. Én határozottan szívesebben tanítom pl. a történetet, mint a szépirást, de mindegyiknek betartom az idejét. Miért! Erre nálam a körülményeknek TV van befolyása. Ezeket röviden elmondom: A franz- feldiek 10 év előtt ünnepelték csak településük 100 éves fordulóját. 1848-ban ha jött a rác, oláh, — azok voltak, mikor Kiss jött, magyarok voltak, ami a település óta lefolyt időt és a magyaroktól való teljes elzártságot tekintetbe véve, nem is valami csodálni való. 48-tól a kiegye.
