Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 12. szám - Egyesületi tudósítás
371 tatja, azután elmondatja, végül pedig a kézikönyvből elolvastatja. Ezután az előadást imával befejezi. A gyermekek eltávozása után az előadás feletti eszmecsere következett, melyben sokan vettek részt, s kimondatott, hogy tekintve a tárgy ügyes megválasztását, a bemutatott módszert, az élénk előadást, s a kérdések helyes voltát: úgy a nyelvtani, mint a földrajzi előadás sikerült. Utasíttatott továbbá a nyári közgyűlés alkalmával az épen e célból kiküldött bizottság számadások átvizsgálására, s az erről felvett jelentésnek a tavaszi közgyűlésen való beterjesztesére. Végül intézkedés történt az egyleti alapszabályoknak az egyházi főhatósághoz leendő beterjesztésére nézve. Közgyűlés után a tagok Kis Czellben, a fehér asztal mellett jöttek össze, hol számos felköszöntő hangzott el, melyeknek sorát az egyesület érdemekben őszült, nagybecsült tagja, Pap Ferenc nyitotta meg, ki Varga Gyula esperes urra, a tanítók, s a tanügy lelkes barátjára ürítette poharát. Egy jelenvolt tag. A vasi- felső egyházmegye III. tanítói köre f. é. 1903. nov. 2-án Kőszegen tartotta közgyűlését, mely alkalommal Marton Károly kőszegi és Terplán Oszkár németzsidányi kartársak tanítása után Prőhle Henrik kőszegi lelkész elnöki megnyitóját hallgatta meg a kör, igazi örömmel fogadva a tanulságos szép beszédet, melyben előadó foglalkozik a vallásos neveléssel, beszédét Jézus ezen szavaira építve : „Én meggyőztem a világot.“ Neveljünk hitet a gyermekekbe, hogy az küzdelmeiben szilárdan megállhasson és győzelmet arathasson a világon. Az igy nevelt gyermek mindig áldással gondol vissza tanítójára. Üdvözli a megjelent tagokat, köztük mint új tagot Breyer Teofil kőszegi lelkészt és megjelent vendégeinket, köztük a leánynevelő-intézet s polgári iskola tanári karát. Üdvözli továbbá Michaelis Izidor nyug. kőszegi lelkészt, kérve őt maradjon körünknek ezután is oly lelkes támogatója. Ezután Rehling Sámuel német-szent-mihályi tanító Qlvasta fel munkáját a történettaníiás története és módszeréről. Az úgy külsőleg terjedelmes mint belsőleg tartalmas, szép dolgozatot a kör hálával fogadta. Munkájában fontosnak tartja, hogy a történettanítás életrajzi, az előadás élénk, figyelmet lekötő legyen, minek legelemiebb föltétele, hogy a tanító maga tudja a történetet, s ne csak a könyv rövid tárgyalása szerint, hanem bővebb kiszinezéssel igyekezzék azt a gyermekek lelkében állandóbbá tenni. — Marton Károly tanítását Vasvármegye tárgyalása a IV. oszt.-ban — a kör köszönettel fogadta, de itt az elemző módszert nem helyesli. Általában a népiskolában célra vezetőbb a közelből kiindulva haladni a távolabbira, — az el vontabbra. — Terplán Oszkárnak “Deák Ferenc jelleme“ c. olvasmány tárgyalása megfelelt a kivánal
