Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 2. szám - M. Nagy Bálint: Mikép felelne meg az ismétlő iskola a gyakorlati élet által követelt czélnak?
34 A legutóbbi időben is azt látjuk, hogy az embert nem az ember nevelés tndományára tanitják legelső sorban, hanem megoktatják arra, — tudós és szakképzett tanítók által, hogy miként kell földjét termékenyebbé, lovát, ökrét, szamarát tökéletesebbé, haszna-vehetöbbé tenni. Nem mondom, nem állítom, hogy ezek felesleges dolgok volnának, hanem mégis ki merem mondani, ki kell mondanom, hogy az elemi iskolára utalt és ott teljesen befejezett képzettséggel biró népünk millióit, már az ismétlő iskola felső tagozatában első sorban az ember- nevelés tudományának alapfogalmaira kell megoktatni, ha azt akarjuk, bogy a gyakorlati élet által megkívánt czélnak megfeleljen; — csak ez után £jön a mindennapi kenyér megszerzésére irányuló ismeretek nyújtása. A magas kormány mindenütt, — a hol csak lehetett, legutóbb meg alakitotta a gazdasági ismétlő iskolákat. Ez nagyon helyes, mert addig míg Magyarországon az ipar oly kevés embernek nyújt kenyeret; míg a nép zöme a földmívelés után él; okvetlen szükséges, hogy népünk kenyéradó talaját ismerje; mindazon növények életíöltételeit, melyek a földmívelési gazdálkodás körébe esnek, — tudja. Ugyanazért a czím- ben felvetett kérdésre a legegyszerűbb felelet volna az, hogy úgy felel meg az ismétlő iskola a gyakorlati élet által követelt feladatának, ha átalakul gazdasági ismétlő iskolává. Előre meg kell jegyeznem, hogy ezt nemcsak a fiúk, hanem a leányok számára is feltétlenül szükségesnek tartom. Mert ha megfigyeljük a köznép életmódját ; tisztogatását, fonását-varrását, főzését, evőeszközeit : arra a meggyőződésre jutunk, hogy a ház asszonya nem tud egy kanál becsületes ételt megfőzni. Magam tapasztaltam, hogy lakodalmak alkalmával elpazarolnak egy egész ökröt, sertést, tömérdek szárnyas állatot a nélkül, hogy az ember egy jóizü falatot ennék belőle. * A házhoz ha új asszony jön, az tűzhely mellé nem állhat, nem tanulhat, mert réyi szokás, hotty az öreg háziasszzony a főző kanalat ki nem adja a kezéből, miy c-ak birja. Ilyen eljárás mellett, hol tanulja meg a leendő háziasszony a gazdaass/onyi teendőket s a háztartásnak apró-cseprő dolgait, — de mindig egyenlően fontos teendőit ? De lássuk az új asszonyt a kertben, a szobában ! Mivel otthon kertje nem volt: annak fel és beosztásával, — a konyhakerti vetemé- nyek bánás-módjával megismerkedni nem tud, nincs is alkalma. Igaz, hogy erre azt mondhatná valaki, hogy ez nem úgy van, mert hiszen az ismétlő-iskola — nemcsak, hanem a mindennapi tanfolyam felsőbb osztályai is — kötelesek a gazdaságtant megtanulni. Tanulják is, de az elméletben! Nagyon kevés az olyan iskolák száma, a hol gyakorlatilag is elővesznek ilyesmiket. Hozzám még akárhány fiatal szolgáló jött, nem tudta a hagymát melyik felével kell a földbe dugni, hogy kikelhessen.
