Evangélikus Népiskola, 1903

1903 / 9. szám - Perényi Rezső: Gazdakörök, ifjusági egyesületek

252

orvoslást találni. Ilyen körülmények között él a maga egyhangúságában s egyformaságában — hazánk köznépe. Ezt a népet öntudatra kell hozni; ennek a népnek jó akaró, önzetlen és hivatásának élő egyéniségre van szüksége. Nos hát, -ki legyen az? Mikor most épen egy éve, Budapesten a „Magyar Gazdaszövetség“ alakuló gyűlésén részt vettem, — a mely országos szövetség ép’ a szegény köznépnek letargiájából való fölrázása végett ütődött |össze: — azt láttam és tapasztaltam, hogy ott csupán lelkészek, illetve plébánosok és néptanítók vettek részt az érdekelteken kívül. Ebből és sok más tapasztalati tényből kifolyólag biztosra vehetjük, hogy senki más a lelkészeken, itletőleg plébánosokon és néptanítókon kivül praedestinálva nincs a nép vezetésére; egész bizonyossággal állíthatjuk, hogy senki annyi önzetlenséggel és jóakarattal nem közeledik a mi józan köznépünk felé, mint a pap és tanító, legyenek azok bármely keresztyén vallásfelekezetnek tisztviselői. Miért? Azért, mert minden más emberfiának a nép csak akkor jó, ha attól valamit ki kell csikarni, akár szavazatot, akár pénzt vagy más egyebet; fejős tehénnek tekintik népünket, onnan van az, hogy sokan a köznépből bizalmatlanul fogadják annak a szavát is, a ki tiszta lelkiismerettel akar valamit Péterrel vagy Pállal megértetni. így áll az igazsága. S ezért van szükség gazdakörökre. S minthogy minket a néptanítói czim illet meg, ez a czim feljogosít minden kartársat arra, hogy ott, hol más nem vállalkozik, a gazdakörök szervezésére: sietni fog a néptanító

kísérletet tenni, ha vájjon alkalmas-e s megérett.e a nép ily intézménynek bekebelezésére!?

Elérkezvén a pillanat, midőn ezt a komoly lépést a szervező egyéniség megteszi: többnyire gazdákból értekezletet hiv össze a

végett, hogy forma szerint kimondassák az alakulás szüksége Pestmégyében a központban, a vármegyeházán székel a megyei gazdasági egyesület, ez után az újszülöttet szárnyai alá veszi, gondozza és irányítja; alapszabály tervezetet küld, hogy a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett az alapszabályokat kidolgozhassák és a föld- mivelésügyi minisztériumhoz felküldhessék. De minden vállalathoz három dolog szükséges, t. i. 3-szor pénz. Bármily szerényen kezdjen bárki valamit, annak a valaminek csak akkor van jövője, ha közpénztárról gondoskodunk. Semmi sem hat oly elriasztólag a népnél, mintha valamiért belépti dijat szednek. Azért szükséges, hogy a legkevesebb költségen jöjjön létre a gazdakör. Csekély legyen a tagsági dij.

Nálunk ez idő szerint 2 korona évenként. Száz tagunk van : ez

200 korona. Fizetünk egyesületi helyiségért 80 koronát, 'kiszolgálásért 20 koronát, világítás és fűtés 60 korona, egyebekre marad 40 korona. Ilyen szerény a kezdet. De egy rendezendő jótékonyczélú estély jövedelmezhet is ; igy dugtunk mi is zsebre a télen 100 koronát tisztán.