Evangélikus Népiskola, 1903

1903 / 7-8. szám - Kintzler Árpád: A modern nevelés hibái

204 nem való a kereskedelmi pálya“. Bizony kézműves és kereskedő a középosztályból manapság már senki sem akar lenni, pedig a tudo­mányos pályák annyira túl vannek zsúfolva, hogy akár hány fiatal ember éveken át sem képes olyan álláshoz jutni, hogy családi tűzhelyt alapíthatna. Hány szegény anya — ki az éjjelt nappallá téve, véresre dolgozza ujjait, hogy középszerű tehetségű fiát tovább taníttathassa — lenné okosabban, és talán fiát is boldogabbá, ha mes" térségre adná gyermekét, megtakarított filléreivel műhelyt nyitna neki. Az émberbaráti és nevelőintézetek sem olyanok ma, amilyenek­nek lenniök kellene, hogy fontos hivatásukat helyesen betöltsék. Értem alatta a fényes berendezést. Mily pompás palota, mennyi feles­leges kényelem ! A gyermek, kinek talán egy szegényes kis viskó volt eddig egész világa, eleintén bele sem tud törődni ezen kényelmes viszonyokba. Később annyira megszokja, hogy ha elhagyja az intéze­tet, melyet a felebarátí szeretet és szánakozás létesített számára, az élettől is a megszokott kényelmet fogja követelni, s mivel a legritkább esetben találja meg, boldog megelégedett sohasem lesz. Némely szülő, hugy kimutassa előkelőségét, külföldi intézetbe adja gyermekét, vagy franczia bonnet, angol misst vagy német nevelönőt tart mellette. Ezek­től pedig nem kívánhatjuk, hogy magyar irodalomra vagy történe­lemre tanítsa a gyermeket, hisz eddig még jóformán nem is tudta, hogy Magyarország létezik. Csoda-e, ha az ilyen gyermekek az idegen irodalmak minden férczművét ismerik, míg a magyarról semmit sem tudnak ? Nem természetes-e, hogy az idegen nevelőnők a gyermek előtt állandóan csak az ő hazájuk állapotairól és viszonyiról csicsereg­nek és beleoltják a gyermekbe a szeretetet minden külföldi iránt, miáltal a legjobb esetekben is csak világpolgárokat nevelnek belőlük. Milyen honfiak és honleányok válnak az ilyen gyermekekből? Most még egy igen szomorú dologra kell a figyelmet felhívnom, arra, hogy hazánkban az új szülött gyermekeknek 'legalább '/g-a nem éri el az ötödik életévet. Mi ennek az oka ? A szülők tudatlansága az alsóbb néposztálynál és a gyermekek elkényeztetése a felső körökben. S mig az alsó néposztály női tagjainak nincs fogalmuk a test szerve­zetéről, a tiszta viz, lég és egészséges étel fontosságáról, s mig a böl­csőbeli kisded köhögését a tudatlan anya pálinkával csillapítja, mig az ablakokat betapasztják sárral, mint a Kúnságban szokták, hogy a levegő be ne hatolhasson, míg a hidegvizfürdőtől iszonyodnak s a gyer­mek nyakát rőfnyi hosszúságú pamut nyakkendővel háromszorosan tekerik körül: nem lehet csodálni, hogy a gyermekek halandósága oly meglepő mérvű. (Köves Tóth K.) S míg az alsó néposztály tudatlan­ságból, a felsőbb körök anyái beczézgetésből óvják a gyermeket min­den legkisebb szellőtől. Ezen a legnagyobb szeretetből eredő elpuhí- tásnak a következménye aztán, hogy az ilyen elkényeztetett gyer­meket minden gyermekbetegség meglátogat s kétszeresen elgyengít, míg végre a kis test nem képes többé a betegséggel daczolni és azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom