Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 6. szám - Iván bácsi üzenetei
186 alapitották, valóban úgy látszik első pillanatra, nincs az embernek egyetlen gondolata, mely gyógyirt csepegtetne az égő sebre, elborúlt felette az ég örökre, kiapadt körülötte minden forrás, elaszott élete enyhe ligetének utolsó fűszála is. De a mi szerető mennyei atyánk kegyelme hitünk szerint kifogyhatatlan ; Nem lehet tehát, hogy az ő szent igéjében a csalódás fájdalmára is enyhitő fuvallatot ne találna az ember, ha szivének mardosó lángjait legyőzve ő hozzá emeli fel gondolatait. A szívnek csudálatos titkai vannak. A ki azoknak kutatásával foglalkozik, gyakran igen meglepő felfedezésekre jut. Van egy külföldi regényíró, kinek művei legnagyobb részt abból indulnak ki, hogy a főszemélyek, kik hosszú küzdelmek után a regény végén egymásba szeretnek, kezdetben gyűlölettel fordulnak egymástól. És van ebben a fejlődésben igazság, melyet lélektani alapon meg is lehet magyarázni. De viszont fordított irányban is fejlődhetnek a szív érzelmek Számos esetben egymásért rajongó szivek idő folytán arra a tudatra ébrednek, hogy nincs közöttük semmi szorosabb kapocs, mely őket egyesíteni összeforrasztani tudná. Kölcsönös érzelmek alapja nem természetszerű vonzódás volt, hanem más külső körülmények, egy pillanatnyi fellob- banás, vagy megszokás, vagy épen nem egyéb, mint puszta, légből kapott ábrándozás. A képzelt érzelmek aztán ép olyan erővel játszanak a szív húrjain, mint ha valódiak volnának, holott a lélek benső erőit egészen érintetlenül hagyják. Ez a magyarázata gyakran annak a különben bámulatos jelenségnek, hogy a kik ilyen képzelt érzelmek viszonyában vannak, rendesen csak a távollétben hevülnek egymás iránt, mig ha közvetlen közelben éhdelhetnék egymás jelelenlétét, bizonyos hidegséget éreznek szivükben. Áldja Istenét, ki az ilyen viszonytól még ideje korán megszabadult. Keserű fájdalmat okoz a szakítás, mert — mind mondám — képzelt érzelmek is annyira hatalmukba ejtik a szivet, mint a valódiak, de e fájdalmak idővel nyomtalanúl eltűnnek és ezek árán egy egész élet pokoli kínjait váltotta meg mind a két fél Égetőbb a csalódás fájdalma abban az esetben, ha idő folytán az egyik félnek oly erkölcsi fogyatkozásai kerülnek napfényre, melyek a szeretet viszonyának egyik legerősebb alapját, a tiszteletet rombolják le. Sokat lehetne vitatkozni a felett, vajon szeretheti-e valaki igazán, őszintén azt az egyént, kit tisztelni nem lehet. Mondják, hogy van példa reá. Vannak szerető szivek, kik az apostol ama szavait, melyek szerint a szeretet mindeneket elfedez, szereietük tárgyára ennek legmélyebb erkölcsi sülyedtségében is alkalmazzák. Mégis azt gondolom, hogy házas életnek oly magas, oly szent és az egyén összes lelki erőit igénybe vevő feladatai vannak, minélfogva ott, hol az egymás iránti szeretet gyökerei tiszteletnek kristályvizéből nem táplálkozhatnak, ott az életközösség boldogsága igen kétséges, mondanám lehetetlen. C-ak hálával tartozik tehát a gondviselés iránt, kinek ilynemű viszonya a
