Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 6. szám - A soproni evang. tanítóképző-intézet gyakorló iskolájának részletes tanterve
174 Temes, Zagyva és Bodrog, továbbá a Ferenczcsatorna s a Ferencz József- csatorna öntözik. A folyók melléke mélyebben fekszik s termékenyebb, mint a Tisza Duna köze s a Nyírség; legteimékenyebb a Maros-Duna köze, vagy a Bánság. Földmi velés, barom tenyésztés. A hegyek felé, az emelkedéseken már szőlömívelés is van. Érmelléki és ménesi borok, nagykőrösi homoki bor. 35. félóra. Folytatás. A folyóvizekben nagy a halbőség; halászat. A föld nem mindenütt egyforma termékeny. Nagy mocsarak: az Ecsedi láp és a Sárrét. A folyók szabályozása. Nagyobb tava: a Palicsi tó, Szabadka mellett. A futóhomok megkötése. Az Alföld ásványokban és fában szegény; tőzeg. — Lakói; magyarok, németek, szerbek, oláhok, tótok. 36. félóra Folytatás. Az Alföld községei népesek; a tanyák; gulya, ménes, kuvasz; gulyás, csikós, juhász, kondás, csárdák, nádasok stb. A Tisza-Duna közén: Czegléd, Nagy-Kőrös, Kecskemét, Szabadka, Zombor, Újvidék; a Tisza mentén: Szolnok, Csongrád, Szentes, Hódmezö-Vásárhely, Szeged; a Tiszántúl: Nyíregyháza, Szatmár, Debreczen, Nagy-Várad, Szarvas, Békés-Csaba, Arad; a Temes vidékén: Temesvár, Nagy-Becskerek, Pancsova, Versecz,. 37. s 38. félóra. Az Alföld megyéi, a tanultak ismétlésével. Vasutak. Jegyzet. Ez időben tárgyalandó a 148., 149., 150. és 151. olvasmány : Kis-Kunság. A Tisza. A puszta télen. Magyar vagyok. 39. félóra. Az erdélyi felföld. A délkeleti Kárpátok egy medenczealaku felföldet öveznek négyszög alakban, ezt nevezzük Erdélynek. Folyói: a Szamos (Kis- és Nagy-Szamos, s Maros a Kis- és Nagy-Küküllövel s az Aranyossal, az Olt. Belsejében a Hargita hegység, sóbánya Parajdon. Kolozsvár, Deés (sóbánya), Maros-Vásárhely, Maros-Újvár (sób.), Torda (sób.), N.-Enyed, Gyulafehérvár, Déva, Segesvár, Székely-Udvarhely, Éjszakon a Radnai havasok ; arany, ezüst-bányák Radnán. A keleti határlánczolat ásványos vizekben és fürdőkben gazdag; Borszék, Besztercze, Csik-Szereda, Szepsi-Szent-György. 40. félóra. Folytatás. Déli határlánczolat v. Erdélyi havasok s főbb csúcsai. Az Olt folyó s a vöröstoronyi szoros, a Zsil és a vulkáni szoros. Brassó, Fogaras, N.-Szeben, Petrozsény (kőszénbánya),Vajda-Hunyad (vasbányászat). — Bánsági-Érczhegység. Maros, Béga, Temes, Al-Duna (Dunaszoros). Vas, réz és kőszénbányászat, Oravicza, Resicza, Dognácska, Anina bányavárosok, Mehádia, Buziás fürdők ; Lugos, Orsóvá (Vaskapu). 41. félóra. Folytatás. Erdélyi-Érczhegység, Bihari hegység, Meszes, Rézhegység, Bükkalja, Maros, Aranyos, Fejér-, Fekete- és Sebes-Körös, Szamos. Zalatna, Abrudbánya, Verespatak aranybányákkal. Tölgy-, bükk- és fenyveserdök, hegyi legelők ; szénégetés, marhatenyésztés. A Mezöség. Az erdélyi felföldről tanultak áttekintése,
