Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 3. szám - Tárcza
89 Áldiak, Teremtőm, mindnyájunknak Atyja, A ki sorsunkat bölcsen igazgatja ; Add, hű lehessek Hozzád mindhalálig, Sirom zártáig! Sántha Károly. Vas-por. IZöszog-en.. ii. Úgy félig-meddig megígértem még tavai, no meg a Szerkesztő úr is lódított egyet a hiúságomon a tessékelésével, — hát csak folytatom a Kőszegen tartott gyűlésekről váló — emlékezéseimet, A Luther-estély után az e. e. e. gyámintézet közgyűlése következett. A szombat esti szűkölködő vacsora Után (t. i. a helyiség volt szűk) más nap reggel csaknem dideregve mentünk a templomba. No ott aztán felmelegedtünk! Ismét Payr szólott .remek beszéddel“ — Azután Löw Fülöp az egyházkerület gyámintézetének egyházi elnöke beszélt a szószéken az oroszlánokról. — Könnyű neki! Az oroszlánokról beszélni, oroszlán módon! Megkezdődött a közgyűlés, melynek mindjárt az elején csodát láttunk és hallottunk. Dr. Berzsenyi Jenő a ki oly hirtelen megöregedett, hogy két hónap alatt a „legidősebb“ világi elnökké lett, — foglalta el az elnöki széket: „hatásos szép beszéddel“, „prófétai ilhlett- séggel, vallásos melegséggel“. (Később a jelentésekből megtudtuk, hogy beszéde nem üres szó, hanem súlyt ad neki a vele járó áldozat- készség is.) No már, kérem, ez hallatlan dolog! — Én egy kicsit ismerem a Berzsenyieket. Tudom áldozatkészségüket, azt is tapasztal- taltam, hogy költői hajlandóság van bennük; nemcsak ama „nagy“- ban volt, hanem a többiben is, még az asszonyaiban is vettem észre, hogy valamennyi inkább hallgat egy órahosszat, mintsem hogy egy perczig beszéljen. — Beszélő, — plane szónokló Berzsenyit még a világ aligha látott! (Ez az egy pedig apáról-anyáról Berzsenyi lévén, lélektanilag igazolja azt a mathematikai szabályt, hogy : — -f- — = -(-). Lám ! még is van szent lélek ! és működik most is. Tüzes szót ad a szótlanok ajkára, lángolásra inditva a csöndes vért. Aztán következtek — persze, — az üdvözlések. Mint már említettem, az egyik kőszegi lelkész mondott üdvözlő beszédet, az a ki olyan mint a tűzhányó havas. Felyül hó, azután rózsa, belyül meg tűz láng. — Elmondta, hogy ők bizony csak ebben a régi módi templomban fogadhatnak bennünket, mely még akkor meg akkor, abban a
