Evangélikus Népiskola, 1902
1902 / 3. szám - Mohácsy Lajos: A tanítói javadalmak újra becslése
70 mindenek előtt a legfőbb és elengedhetetlen föltétel s kellék az, hogy minden érdekelt lelkész s tanító, illetve minden érdekelt gyülekezet beszerezze, a hol még meg nem volna az 1893. évi XXVI. törvény- czikket s az ennek végrehajtása tárgyában a törvényhatósági közigaz. gatási bizottságok számára a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter által 1894. évi márczius hó 2-án 10,000 szám alatt kelt rendelettel kfádott „Utasításit. E kettő egybefüzve kapható*) bármely könyvkereskedőben. — Ezt okvetlen beszerezze minden érdekelt tanitó. Én hiszem, meg vagyok róla győződve, ha e törvény s a melléje adott magyarázó „Utasítás“ meglett volna 1893-ban, akkor nem követtünk volna el oly végzetes hibákat a tanítói jövödelem fölbecslésénél Meg vagyok róla győződve,hogy ha most beszerzik tanítóink e törvény- czikket, — akkor nem esik meg rajtuk másodszor is az a tréfa, a mit 1893-ban elkövettek velük. Itt, az 1893. évi XXVI. t.-cz. 6. §-ában, de még inkább az e méllé csatolt „Utasításinak 3. és 4. § ában, világosan, félremagyarázást nem tűrő határozottsággal meg van mondva: mi képezheti a tanító fizetését s hogy a terményeknek és a földbirtok járandóságainak értéke miként állapítandó meg. ' Világosan meg van itt mondva, hogy holmi irodai átalány, a tanterem fűttetésére bár hiványilag is biztosított failletmény, szalma, vagy hát ezeknek pénzértéke stb. stb. nem számítható be a fizetésbe. De ugyancsak világosan és érthetően benn van a törvénynek idézett szakában az is, hogy „a földbirtoknak csupán tiszta jövédelme számíttatik, a földtnivelésére fordított költség és mindennemű adó levonása mellett“. Különösen e pontot jegyezzük meg jól, mert ez okozott eddig legnagyobb galibát és — legnagyobb, legtöbb veszteséget. A föld jövödelmének fölbecslésénél ugyanis nem a tiszta jövödelmet vették fel, hanem, beleszámították a hivány- nak rendesen ugyanezen pontja alatt szereplő; földmunkát is (szántás, takarolás stb) vagy az ennek ellenértékekép megállapított munkaváltságot felbecsülve ennek az értéket is. Hangsúlyozom, hogy a törvényben világosan ki van mondva : a a föld után csak a tiszta jövödelem vehető fel. Ha nem is lenne utána téve — ámbár jó, hogy ott van, — hogy „a földtnivelésére fordított költség . . .“ levonandó, már maga a kitétel; „a föld tiszta jövödelme“, kizárja azt, hogy ide holmi szántás, vetés, ugarolásnak az értékét belevegyük. Ez nem jöv^äelme a tanítónak. Ezt elnyeli a föld, mely megkívánja a munkát. A tanítónak jövödelme az, a mit a föld megterem: a búza, árpa, széna stb. a mit a tanító betakarít. •) Ára 20 kr. Nyomatott a m. kir. tudomány-egyetem könyvnyomdájában. 1894. évben Budapesten.
