Evangélikus Népiskola, 1902
1902 / 10. szám - Simkó Endre: Közös erővel
XIV. évfolyam. SOPRON, 1902. október hó 10. szám. Evangélikus Népiskola. Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején. Felelős szerkesztő és kiadó: Társ-szerkesztő: Papp József. Simkó Endre. Közös erővel. Két testvér üldögélt egymás mellett. Az egyik igénytelen vézna külsejű s béna volt annyira, hogy alig-alig vonszolta könnyed testét maga után; de kitűnő látással áldotta meg az Úr. A másik megtermett mar- czona alak volt, de nem látott; vak volt. Keserves sorsuk lehetett, mert szörnyen panaszkodtak szegénykék. Az egyik bénaságát, a másik vakságát sínylette. Panasz-panaszra halmozódott; de ezzel sorsuk mit sem enyhült. Végre a béna a következő ajánlatott tette : édes testvér én neked adom a szememet, ad te nekem a lábadat, meglásd mindjárt könnyebben hordozhatjuk az élet terhét. És úgy lön; megértették egymást ; a béna felkapaszkodott a vak vállára s így jutott látáshoz a vak s nyert egyúttal jó lábat a béna. Kiszáradt a diófa a szőlős kertben. Áz apa meghagyta két fiának, hogy vágják ki. A fiúk úgy egyeztek meg, hogy külön-külön fognak majd dolgozni; az egyik délelőtt, a másik délután. Úgy is lett. Kiment tehát a fiatalabbik, de alig tett egy-két fejszecsapást, belefáradt. »Nem bírok én ezzel a vén fával«, hajtogatta egyre és abba hagyva a munkát, elment. Jött a másik. Ugyan csak csodálkozott, hogy az öcscse oly keveset dolgozott. Neki fogott hát nagy erővel, le is döntötte a hatalmas törzset, de a ledőlt fával már nem tudott megbirkózni. Kedvtelenül hagyta abba a munkát. Mikor estére kelve kijött az apa, senkit sem talált a munkánál. Nem szólt a fiainak semmit; hanem másnap együtt ment ki velők. Fogott egy vastagocska karót, oda adta egyik fiának, hogy törje el. A fiúnak nem került megerőltetésébe a karótörés. Akkor fogott az apa két karót, összekötötte s így adta oda a fiának, hogy törje el. A kettős karó eltűréséhez azonban egyiknek sem volt elég ereje. Lát.
