Evangélikus Népiskola, 1902

1902 / 1. szám - Sass János: Boldog új évet!

7 A mai értelmileg felvilágosodott korban sok az okoskodó ember, ki nem elégszik meg az életszabály puszta megismerésével, nem hódol meg feltétlenül annak tekintélye előtt, hanem keresi annak okát s felfuval- kodott észszel kérdezi: miért? Hiszen számtalanszor halljuk a világrend bírálatát. Kevés kivétellel majd minden ember azt hiszi, hogy 5 bölcsek­ben tudná azt elrendezni és kormányozni. Miért ne élhetnék munka és gond nélkül, ha hatalmamban áll olyan helyzetet szerezni magamnak, melyben gondokkal emésztődni s munkára vesztegetni időmet és erőmet nem szükséges. Miért ne követhetném a gazdagok példáját ? A gazdagok példáját! Ennek ellenében rögtön készen vagyunk meg­magyarázni, hogy azok se élnek munkátlanul, sőt sokan jóval többet dolgoznak, mint a szántó vető, vagy kézműves. És a ki mégis kerüli a munkát, az épen ügy jár, mint a földből kivetett szántóvas, megrozsdá­sodik. Napjai unalomban telnek s örömtelenül. Vagy szerez magának gondot oly kicsiny dolgokban, melyek felett a munkás ember pillanat­nyilag se emészti magát. Vagy mivel az is mathematikai igazság, mi­szerint a heverés az ördög párnája, a munkátlan ember minél gazdagabb, annál könnyebben keveredik bűnök tömkelegébe, mely ötét feltartóztathat- lan erővel sodorja mindig lejebb és lejebb a lejtőn a megsemmisülés örvénye felé. Ekkor all azonban elő az a másik kisértő : miért van ez így? Nem volna-e bölcsebben elrendezve, ha munkálkodnunk nem kellene? Ezen ellenvetéssel szemben szükséges, hogy a mag olyan jói elkészült földbe legyen vetve, hol. sem a madarak el nem kapdoshatják, sem a nap heve ki nem aszalhatja, sem a dudva el nem nyomhatja. Az Isten végetlen bölcsesége rendezte ezt így és ebben feltétlen engedelmességgel kell bele­nyugodnunk. És jól rendezte így a gondviselés, mert már maga a munka hmagyarázhatlan élvezetet nyújt lelkűnknek és testünknek, egész lényünk­nek. Azt a gyönyört pedig, melylyel a tisztességes és lelkiismeretes munka jutalmazza az embert, el nem cserélnénk semmi pénzen vett, vagy hatalommal szerzett örömért. Ezt kell már a gyermeknek lelke előtt közvetlen példákkal megvilá­gítani. Felhasználni sőt keresni az alkalmat, hogy a gyermek saját maga érezze s öntudatosan érezze a munkásság örömét s a jól elvégzett munka jufalmának gyönyörét. Erezze a gyermek mennyivel édesebb az az ered­mény, melyhez nehéz munkával jutott, mint a mely könnyű uton-módon úgy szólván ölébe esett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom