Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 3. szám - Lapszemle
90 teljesen leolvad róluk a fehér palást,£s oláh pásztorok legeltetik rajtuk nyájaikat. Utazó. Ajánlható kirándulás. A felső Sebeskörös völgye Rév állomástól Bánffy-Hunyadig valóban egyike hazánk legszebb, legregényesebb vidékeinek. Csak kár, hogy a civilisátio még oda nem igen hatolt be. Útravalórúl gondoskodni kell. P. S., Cs-r. Eötvös Karthausiját csak úgy vegye kezébe, ha feltétlen hite van a Gondviselés igazságosságában. Lapszemle. Evang. Egyház ÓS Iskola. Ez idei számaiból különösen érdekelnek bennünket azok a czikkek, melyek egyházi zenénkkel foglalkoznak. Szülte e tárgyról való czikkezést azon körülmény, hogy a dunántúli ev. egyházkerület énekügyi bizottsága nem régiben adta ki a tervbe vett „Egyházi Enektár« első füzetét. — „Gondolatok protestáns egyházi zenénkről“ czím alatt Csenge y Gusztáv panaszkodik a fölött, hogy nincs magyar egyházi zenénk. Szerinte a fejlődésnek indúlt ősi magyar egyházi zenét a reformatió tönkre tette, meghonosítván a lutheri egyházban a német és szláv, a kálviniban pedig a franczia egyházi zenét; magyar egyházi zenénk maradványai azonban megvannak még a magyar katholikus egyházban. Hibáztatja a reformnak azt a módját, mely a szövegen, a versen kezdi a javítást. Ajánlja, hogy hivatott zeneköltőink alkossanak először magyar zenei motívumok alapján magyar melódiákat s ahhoz Írjanak ihletett költők megfelelő szöveget. — „Egyházi zenénk magyarsága“ czímen Payr Sándor válaszol Csengeynek, védelmébe véve protestáns egyházi zenénk magyarságát. Nem tagadja, hogy sok régi magyar protestáns ének dallamunk feledésbe ment az idegen származásúak mellett, s hogy az eredeti magyar jellegű dallam kevés, de a mai állapot még sem vigasztalan. Kifejti, hogy a reformatiot nem érheti az a vád, mintha a nemzeti magyar egyházi zenéhez hütelenné lett volna, mert hiszen ilyen nem is volt a reformatio előtt; ellenkezőleg a prot. egyház teremtette meg a magyar gyülekezeti közéneket, alapúi véve a magyar világi zenét. Tehát protestáns egyházunknak az idegenek mellett jó számmal vannak eredeti magyar dallamai a reformato óta minden századból. Felsorolván e helyütt czikkiró több eredeti magyar éneket szerzőikkel együtt, hozzá teszi, hogy van több olyan német vagy szláv eredetű énekünk, melyből népünk a maga szokott variatióival már-már magyar dallamot csinált. Rámutat továbbá arra, hogy egyházi zenénkben, a chorálokban, melyeknek ritmusa kötött, a nemzeti jelleg nem érvényesülhet annyira, mint a szabad mozgású világi dalokban. Ha voltak is
