Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 3. szám - Kund Sámuel: A tanítóválasztás szabadságának korlátai
69 azt, hogy a pályázónak kérvénye nem fog tekintetbe vétetni, ha az illető nem bírja teljesen a német, vagy a franczia, vagy a latin nyelvet, ha nőm képes dalárdát vezetni, a fa nemesítésben, szölőoltásban, slojdben, zenében oktatást adni, ha nem végzett középiskolai nyolcz vagy akár négy osztályt, felső polgárit, vagy tanárit, vagy- akár theológiát, vagy ha nem tud kimutatni 10 évi gyakorlatot. Tudok oly gyülekezetét is, mely forma szerint elhatározta, jegyzőkönyvbe vette, hogy ebből meg ebből a képezdéböl kikerült tanképesítettek közül többé soha se választ. És az a nehány tanító, a ki ezt nem tudva, pályázott és reménykedett, semmi esetre se haragudott volna inog, sőt megköszönte volna, ha valaki jó előre figyelmezteti, ne tegyen lépéseket ezen állásért, elvágták itt útját végelbocsátó bizonyítványának keltezésekor. Az a körülmény, hogy a gyülekezet a néptanítói képesítés mellett mig más minősítést is követel körülményeinél, talán javadalmánál fogva is, még nem szállítja le a néptanítói oklevél értékét. Ha valaki a néptanítói képesítésen kívül még más jelességekkel is ékeskedik az, sem neki, sem i tanügynek hátrányára nem, csak előnyére lehet, feltéve természetesen, hogy több talentumával híven sáfárkodik. »A minősítés egyebekben« az esetleg közzé tett pályázati hirdetés feltételei közt mikép for- muláztatik, ugy-e, hogy előnynyel bír ilyen meg olyan kéoesítéssel is bíró egyén? űgy-e, hogy pályázatra jelentkezése tekintetbe csak az olyan egyénnek vétetik, a ki ilyen meg olyan képesítést, is képes kimutatni? — az végeredményben ugyan azon értelmű, csak a kiszólás formája más-más, finomabban van mondva, vagy inkább magyarán ... de elég érthetően. Eleve eltiltani a pályázattól ugyan nem szabad azt, a ki a fentebb előadott általános feltételeknek megfelelően szereli fel pályázati kérvényét, névszerint tanítóképesítési oklevéllel; az esperest se lehet kötelezni, hogy az általa kijelelendő két egyén megnevezésénél a gyülekezet által esetleg közzétett pályázati hirdetésbe felvett »minősítést egyebekben« figyelembe vegye; de a gyülekezetei se lehet megfosztani az önkormányzati jogában gyökerező választási szabadság jogától, melynélfogva csak olyan egyént kivan kitüntetni bizalmával, a ki az általános minősítésen kívül »egyebekben is azon minősítést« bírja, melytől a gyülekezet feltételezi bizalmát! Ha oly egyén az első pályázati hirdetésre nem jelentkezik, kinek »minősítése egyebekben is« meg nem felel a g}ülekezet igényeinek, akkor űj pályázatot hirdethet, egyéb utón nézhet kijnlelendö egyének után. Csak arról kell gondoskodnia, hogy a tanítói hivatal üresedése túl hosszú időre ki ne terjesztessék, a teendőknek helyettes általi ellátása nélkül, a ki az egész tanítói javadalmat élvezi. Visszás helyzet lenne ez mindenesetre, a melynek javítására, megszüntetésére nagy befolyást gyakorolhat az esperességi elnökség bölcsesége tapintata; de elüttetni magát a választási szabadság azon jogától, melyet választási szabályrendeletünk 12. §. is biztosít, egyházi törvényünk is megállapít, egy önérzetes gyülekezetünk se fogná megengendni.
