Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 11. szám - Egyesületi élet
326 Bizonyos, hogy a Csójánosnál tévedtek el, mikor kiértek a? erdőből. Nem volt mihez irányítani magukat. Egyenest mentek a Mészke menczék felé, nem fordultak el jobbra a falunak. Petinek éles nyilalás hatott a szivébe. Elordította magát; — Én öltem meg őket 1 Én vágtam ki azt a fát! Aztán elkezdett futni. Futott, futott, mint a kit üldöznek. Annak az utszéli fának a helyén térdre esett. Arczát kezeibe takarta. Sirt-e, vagy imádkozott? Azontúl nem látta többé senki. . . . Azóta ismét beültették annak az útnak a szélét fával. Szépen nevekesznek, nem hiányzik egy se, nem bántja senki, sőt kegyelettel vannak irántuk. Apa-fiának, idősebb a fiatalnak elbeszéli ezt a szomorú történetet.. . • * * * Csornán arra valók a szederfák, hogy selyemhernyókat tenyész szenek. Egykoriban mi is próbáltuk, mikor még a tanítói kis-körünk élt és virágzott. Szegény, jó, boldogult Márton József tagtársunk ismeretes botanikus volt; reá bíztuk tehát, hogy tegyen kísérletet a selyem- hernyó tenyésztéssel Ha sikerül, majd a többiek is apostolai lesznek az ügynek. A következett esztendei gyűlésünkön aztán hűségesen referált is az eredményről. Mintha most is hallanám, amint nagy komolyan de gyermekes dünnyögö hangon előadta, hogy „azok a csúnya bogarak, annyi piszkot csináltak, vesződséget okoztak, aztán alig kaptam a gubójukért annyit, mint a mennyibe magamnak került a szederlevél szedése! . . . Pedig Csornán, a mint hallottam, szépen jövedelmez a népnek, 30—60 forintot megkeres egy-egy család az alatt a néhány hét alatt, és pedig olyan tagjai a családnak, a kik egyéb munkára úgy sem alkalmasak. Urnák persze — csekélység, de szegény embernek jó segítség ! T. Egyesületi élet. Titkári jelentés a dunántúli ágost. hitv. evang. ének- és zenepártoló egyesület 1900/1901. évi működéséről. Tisztelt közgyűlés! A lefolyt estendővel, melyről ma beszámolni akarunk, ének- és zenepártoló egyesületünk első hatéves cziklusát fejezzük be. Munkásságban eredményben ez év sem volt szegényebb a többinél. Anyagi s erkölcsi erőnkhöz képest megtettünk mindent, a mit czéljaink megvalósítása érdekében megtehettünk.
