Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 6-7. szám - Kapi Béla: Pethes János »Gyermekpsychologiá«-járól
183 Hasonló az Ítélethez a következtetés; tulajdonképen nem is külön functiója az értelmi léleknek, hanem az Ítélettel egy. — Lehet vagy ősz tön szerű, vág megfontolt. Eszköz az inductio és a d e d u c t i o. Az oktatásnál mindkettőre szükség van, tehát a nevelésnek mindkettőt felkeli karolnia. Az inductio gyűjti az anyagot, a deduc- tió pedig rendezi. A mivel fejlesztjük az Ítéletet, az által erősítjük egyszersmind a következtetést. A képzelet az emlékezet által mgtartott képzeteket új alakban adja. — A szerint, a mint az emlékezet, vagy képzelmi kép az uralkodó, keletkezik a passiv-, vagy activ -képzelet A gyermek képzelete korán felébred ; megnyilatkozik álmában, működik az ébrenlétben, s különösen átmegáthatja játékát. Ez az az erő, mely a maga gazdagságával a tudás és ismeret fogyatékosságát pótolja. A szerint, a mint az értelem, vagy az érzek m jut uralomra a képzeletben, alakúi az intellectualis- és aesthetikai képzelet. Az első ismeretkörünket bővíti, a második gyönyörködtet. A nevelésnek ismerni kell a képzeletnek fontosságát. — Fel kell ébresztenie a gyermekben az igazi képzeletet, de meg is kell tartani azt a helyes utón. E szerint kell megválasztani a gyermek játékait: legyenek azok a képzelet, fejlesztésre szolgáló alkalmas eszközök. Ezen czél szolgálatába kell rendelni a meséket : legyenek azok alakilag, tartalmilag megfelelők, domborodjanak ki a fővonások, a mellékesek pedig szolgáljanak ezek megvilágítására. Magában a tanításban nincsen tárgy, mely ne fejlesztené a képzeletet, ha helyes a tanítás. A földrajz, a történelem, az olvásmányok, költemények mind fontosak ezen a téren. Az értelem fejlődése után az érzelmek fejődésével ismerkedünk meg. Az érzelem mindig szoros kapcsolatban van az érzettel, mindig lelki-történés kiegészítő része. Nem egységes, hanem sokféle elemből áll ; főleg képzeti, akarati és kedélyi elem van benne. Az osztályozás épen azért nagyon nehéz. Leghelyesebb: 1. ösztönszerü, és 2. magasabb érzelmekről szólni. Az első csoporthoz tartoznak az önző kedélymozgalmak és a társas érzelmek, a második csoporthoz pedig a logikai-, aesthetikai, és ethikai érzelmek. Az önző k e d él y m oz g al m ak n á 1 mindenekelőtt a félelemmel ismerkedünk meg. A korai félelem korai fejlődés jele; inkább hallási, mint látási ingerekre vezethető vissza; szokatlanság, erősség, váratlanság hozzák létre. — A gyermek félelme gyorsan ébred, gyorsan el is múlik. Kíváncsisága figyelmét más irányba tereli. — A gyermeket nem szabad ijesztegetni, hanem inkább a félelmet okozó tárgyat el kell távolítani. Nem a félelem kiirtása a nevelés feladata, hanem annak a helyes irányba terelése. Az ösztönszerü érzelmekre vezethetők vissza a gyermek ú. n. rossz sajátságai. Ezek megítélésénél a felnőttek rendesen igaz-
