Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 6-7. szám - Kapi Béla: Pethes János »Gyermekpsychologiá«-járól
178 akár az ú. n. experimental, akár a phisiológiai psychologiát, bátran módosíthatjuk a fenti tételt olyanformán, hogy a psychologia képezi a modern paedagogiának alapját. Ez az a szoros viszony, mely a neveléstudomány jelenkori történetében megvalósult. S ennek a viszonynak áldásos következményei az első pillanatban valóban megmérhetlenek. Mi volt a paedagogia azelőtt, és mi mostan!.. Nem lehet feladatom e nehány sorban párhuzamot vonni, nem is érzek magamban erőt hozzá. Elég ha azt mondom, hogy a psych o logia a tanítás mellé a nevelést, az ismeret-közlés mellé az emberré nevelést állította, s ez által megteremtette az igazi, az egyedül helyes paedagogiát. Mint a sziklaalap lehetségessé teszi, hogy a ház a maga rendeltetésének megfeleljen, úgy a psychologia lehetségessé teszi, hogy a paedagogia magasztos czélját megvalósítsa. Át- meg áthatja a nevelés minden rétegét, elibénk állítja annak tárgyát, igazi eszközeit, befoly a tanszervezetre, az anyagbeosztásra, az iskolai egészségügyre, és így tovább 1 Méltán nevezhetjük tehát a psychologiát a paedagogia alapjának, s ezt az alapúi szolgáló psychologiát paedagogiai psychologiának. Ne gondoljuk azonban, hogy mindez olyan egyszerű dolog! Bizony nem! mert a paedagogiai psychologia csak hosszas munkálkodások eredménye lehet. Több mint */2 századja munkálkodik a külföld megalkotásán, s a munka még most is befejezetlen. A legelső és fő kellék a paedagogiaiai psychologia elérésére mindenesetre az, hogy magát a gyermeket, annak testét, lelkét kell megismernünk. Ezzel foglalkozik a g y e r m e k p s y c h o 1 o g i a. így áll előttünk a paedagogia és a gyermeklélektan. Az első a hegy, melyről messze kilátás nyilik, a második az út, mely a hegy tetőre vezet. Eltéved s czéltalanúl bolyong az, ki az erdő sűrűjén át vakon neki indul, biztos czélt ér, ki a járt utón halad ! * * * Miért is mondtam én midezt el?., miért beszéltem a paedagogiai psychologián alapuló neveléstudományról s a gyermeklélektanra támaszkodó paedagogiai psychologiáról ? . . Bizonynyal nem hiába, hanem csakis azért, hogy kellőképpen méltányolni tudjuk azt a „Gyermek- lélektant“, mely néhány hónappal ezelőtt hagyta el a sajtót. Szerzője nem ismeretlen e lap olvasói előtt, Pethes János az. — Derék munka ez is, méltán sorakozik a szerző eddigi irodalmi működéséhez, s méltán megkívánható, hogy éppen e tanügyi lap szenteljen neki néhány oldalt. Mielőtt a gyermekpsychologia tulajdonképeni tárgyába mélyedne, megismertet szerző annak fogalmával s különféle irányaival; így a phisiologiai és összehasonlító gyermek-psychologiával, s mindkettő irodalmának történeti fejlődésével, — Végigvezet bennünket az ó-kor töredékes-kísérleten', Anglia, Amerika, Franczk.-, Olasz- és Német-
