Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 3. szám - Tárcza
92 Sajnálatunkra azonban mi nem gyönyörködhettünk ezen éjjeli zenében, lévén elmélyedve morfeus karjai között A templom gyönyörű oltára és a rajta lévő oltárkép ritkítja párját s az egész berendezés is valóban mintaszerű. Régtől fogva a tót isteni tisztelet volt e templomban gyakorlatban mióta azonban az ifjú lelkes földesúr átvette az örökségét, (4—5 éve) azóta az ő kedvezményezése és befolyása folytán minden 4-ik vasárnapon magyar nyelven is hirdettetik Isten igéje. És én reményben, hogy a lelkes pátrónus idők múltával tapintatos eljárásával még több jogot fog szerezni e gyülekezetben a magyar nyelvnek. Adja a jó Isten ! Megérkezésünk után csakhamar körültekintettünk a közelben s így természetesen a szemközt álló díszes papiakba tértünk be, hol a helybeli fiatal lelkész Sárkány N. (Sárkány Sámuel püspök fia) által a legbarátságosabban fogadtattunk. A papiak mellett közvetlen szomszédságban foglalnak helyet az iskolák két kölön álló épületben, a tanítók házaival egybe építve. Ezeknek meglátogatását paedagogiai tapasztalatok szerzése czéljából másnapra halasztottuk, amidőn reménységünk volt a tót nebulók magyarosításáról meggyőződhetni. Egyházias vendéglátó házi urunk estére meghívta barátságos asztalához a lelkészt és főtanítót kiknek társaságában jó izüen elbeszélgettünk a késő éjjeli órákig. Természetesen mint a féle felvidéki lakók, érdeklődtünk a helyi különféle népszokások iránt, minek következtében érdekes tapasztalalotakat is szereztünk egyről másról. Hogy többet ne említsek, a helyi lakodalmakat élénken rajzolta elénk a főtaníló Pittner úr, mint a melyek mindegyikében a tanítónak jut ki a legtöbb szerep a régi szokásból kifolyólag. 40 — 42 ház hivatalos majdnem minden lakodalomra hol a tanító kora reggeltől az est órájáig el van foglalva násznagyi, vőfélyi és szakács művészeti szerepeivel. Az ő közvetítésével történik minden, a menyasszony kikérés, a vőlegény bevezetése, az esküvőre való rendezés s a mi a fődolog a lakodalmi kalács kiosztása. No ezt leirom, a menyire emlékemben megtartottam az elbeszélés után. A lakodalmi vendégek arányához képest sütnek egy terjedelmes lakodalmi kalácsot, u. n. „szerencse kalácsot“; ezt elosztani a tanító tiszte a vendégek között. Kiki a neki jutott részt megtartja mint egy emlékképen, ugyanazért nagy súlyt helyeznek arra, hogy mindenkinek jusson belőle és pedig a mennyire lehet egyenlő arányú nagyságban. És itt van a dolognak a kényes oldala; mert ha valamelyik talán kisebb adagban vagy egyáltalán nem részesül belőle úgy jaj a tanítónak mert igazságtalansággal és elővigyázatlansággal vádoltatik. Másnap reggel szándékunkhoz híven az iskolákat látogassuk meg, hol lelki örömmel tapasztaltuk, miszerént a tót ajkú tanítványok a felső iskolában minden tantárgyat magyarul tanulnak és pedig oly tiszta kiejtéssel, miszerint bármely magyar iskolának is dicséretére válnék.
