Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 3. szám - M. Nagy Bálint: Az általánosan kötelező állami elemi népoktatás előnyei és hátrányai
n Iák felállítását és fenntartását. A törvény által biztosított jogokat siettek is felhasználni a hiifelekezetek, mert a tanügy előbbre-vitelének érdekében számos iskolát állítottak fel, valamint az állam is actióba lépett, úgy iskolák felállítását, valamint a tanítóképzést illetőleg A fentebbiekből láthatjuk tehát, hogy az állam, a társadalom és a hitfelekezetek néha egymás ellenére, néha egymással szövetkezve, néha saját különleges érdekeik megvédésére, néha az általános kitűzött czé- lok elérésére állítottak és tartottak fenn iskolákat ; voltak idők, midőn a népnevelés tisztán a nemzet érdekeit szolgálta, míg ismét más idők, midőn az iskola teljesen a vallás szolgálatában állott. Magyarország népoktatás ügyét illetőleg eddig nem tapasztalt haladást látunk csak a legközelebb megalkotói l egyházpolitikai törvények óta is; mert a felekezetek egymásközt való feltékenykedései elvesztették mindn alapjukat azáltal, hogy mindegyiknek törekvései és czél- jai igazságos és méltányos törvények által szabályozva vannak, így az állam az ő omnipontetiájával igen hálás talajra talál akkor, midőn új iskolák felállítása, részben a már létezőknek átvétele, részben segélyezése által iparkodik a közoktatás ügyet előbbre vinni. Akadnak ugyan mai nap is, kik az állam ebeli eljárását helytelenítik, de én, ki szeretem vallásomat, más egyház hiveinek tiszta, vallásosságon alapuló meggyőződést tisztelem, bátra-n kimondom, ki kell mondanom, hogy Magyarország nevelés oktatásügye, mind addig, mig azt tel- jesen az állam nem veszi kezébe', nem éri el azt a magaslatot, azt az Archimedesi pontot, honnét nemzetünket nagygyá és hatalmassá lehet felemehii. Ezen megyőződéserrt igazolásáúl mint előnyöket a következőket sorolom fel. Az általánosan kötelező állami elemi népoktatás maga után vonja’. 1.) az általános iskoláztatást; mert daczára annak, hogy a törvény kimondja az általános tankötelezettséget, mégis nagy a contingense azon gyermekeknek, a kik a nemzeti jólét előhaladásának nagy kárára csak hiányosan, vagy egyáltalán nem látogatják az ^iskolát; gátolja ebben őket azon körülmény, hogy a felekezet által fenntartott iskola oly nyomorúságos állapotban van, hogy abba a tankötelesek egy nagy része be nem tér • a felekezet anyagi szegénysége pedig nem engedi a kor kivánalmainak megfelelő iskola felállítását. Gátolja az is, hogy a hitközségek többnyire csak ott állítottak fel iskolákat, hol templom is van, így megtörténik, hogy a gyermek téli időben nem mehet a nagyon távol eső községben levő iskolába, míg azon esetben, ha az állam veszi kezébe az oktatás-ügyet: kiválasztja a központokat, hol as iskola felállításával lehetővé teszi minden gyermek iskoláztatását. Gátolja még az általános iskoláztatást az is, hogy a felekezetek, azért, hogy tanítóikat a kellő javadalmazással elláthassák : magas tandíjat veinek a tanulókra, mely megterheltetést a földhöz ragadt szegény és sok taggal biró család egyáltalán viselni képtelen lévén, inkább elvonja, elrejti gyermekét az iskola elől; de ha az államé az iskola, úgy ő az oktatást teljesen ingyenessé teheti. Nem szükséges talán bővebben fejtegetnem
