Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 2. szám - Iván bácsi üzenetei
61 tében). De ez nem zárja ki, hogy lehetnek ott a nép közt még másféle mondák is róla. Ha talál valamit s megküldi, köszönettel veszem. G. Emmi Rozsnyó. Nem kell apáink s anyáink bölcseségét azon a czi- men, hogy az a mai tudomány által meghaladott álláspont, egyszerűen a lomtárba vetni. Százados és ezredes tapas2talatakból leszűrt igazság képezi igen gyakran e mondások és e szokások alapját, melyet korunk semmiféle vegyi művelete, semmi míkroscopja, a technika és orvosi tudomány semmiféle vívmánya nem képes megdönteni. A modern gyermek-egészségtan száműzte a csecsemő főkötőt, és nagyon helyesen, de arra rendesen elfeledi figyelmeztetni az anyát, hogy annak az eldobott főkötönek a gondját ő maga vegye át. Az a kis vékony pamuthorgolmány igen hűséges őre volt a gyenge teremtés fejelágyának az égető napsugarak s fagyos légáramlat ellen. Ha elvetjük a hűséges őrt, kell hogy annak szerepét más, nevezetesen az anya vegye át. A gyermek rémséges ordításának nem egyszer az lehet az oka, hogy feje fáj és pedig azért, mivel valamely hideg lég csapta meg, vagy talán épen kihütötte agyát. Ha tehát a gyermek feje általában födetlen, a mi bizony leghelyesebb, az anya éber gonddal kisérje mindig, hogy a hol a nap hevének, vagy hűvös szélnek, léghuzamnak lehetne kitéve, a csecsemő fejelágya a káros befolyások ellen kellőkép óva legyen. A főkötő használata káros hatású az agy fejlődésére nézve, de sok gondot meg lehet mellette takarítani. A praeservativumok rendesen a lélek kényelmét szolgálják a test egészségének rovására. ♦ Historic!!*. A vaterlói csatát Hugó Viktor Írja le költői részletességgel s elevenséggel a „Nyomorultak11 czimü regényében. Koronc/ai. Elindult. Elillant, szélnek eredt. Szélnek vált. Kereket oldott. Lába közé kapta az országutat, Felkötötte a nyulak bocskorát. Elszelelt. S. J. Tab. A szív titkait vizsgálni nem vagyunk hivatva, de annyit mondhatunk, hogy sok sivár, sőt boldogtalan kínos házas élet egyedül abból a balgatag felfogásból származik, miszerint férfi és nő között nincs külömbség, annálfogva a férj úgy bánik a feleségével, mintha az is férfi volna s viszont az asszony azt hiszi, a férjével ép úgy bánhatik, mintha az barátnéja volna. Ez a balgatag felfogás a modern műveltségnek önzés és bálványimádás nyomorából származott korcs kinövése. Az éhínség kényszerített bennünket azon minden alapot nélkülöző „vívmányra*, miszerint a mely munkára a férfi alkalmas, arra a nő is kiképezheti magát. Még majd viszatérünk alkalmilag e tárgyra.
