Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 2. szám - Nagy Bálint: Mi módon lehet értékesíteni az ezredévi kiállítás tanulságait a népiskolában?
49 felfogási körét meghaladja: egyszerű felemlítése; minők a telephon, mikrophon, phonograf, villamos kocsik, villamos-világítás. — Központi időjelzés, — minő sokféle alakban használja fel az ember a villamosságot (Röntgen sugarak, és photographiák). — A látókészüléknél : a mikroskóp, teleskóp, szemüvegek sokfélesége stb. Különféle légnemek, ezek hasznos, káros stb. volta. c) A földrajz előadásánál: minő formájú (alakú és szinü) embereket láttam, milyen volt az öltözetük, mekkorák voltak, mivel foglalkoztak, minők a házi állatjaik- (Itt értem, az állatkertben időről-időre letelepült karavánokat). De felemlítem, hogy Magyarország minden lakosa sem egyforma ám, mert nagyon különböznek nyelvben, viseletben, szokásokban. A kiállítási falu egyes házainak lehető pontos leírása, — építési, berendezési, stb. szempontból. Felemlítem hogy Vasvármegye egy vendházat készíttetett. — Néztem a ruthen lakodalmat — a tótok tömeges megérkezését stb. — Láttam szép térképeket (domború), egyes vidékek gypsz-utánzatait, vászonra festve nagyszerű hegyszorosokat, vizeséseket, tengerszemeket, völgyeket, havasokat stb. d) A történelem előadása nyújtja a leghálásabb alkalmat. Itt mindjárt magát a csarnokot is leirom eredetileg fénykép-utánzatban felmutatom. — Abban a sorrendben, mint tankönyveink a történelmet előadják: éveken keresztül lehet a látotattakat előadás közé beilleszteni.— Például: a magyarok bejövetelénél (habár nem a történelmi csarnokban volt is) fel kell említeni, élethiven leírni: Feszti kői képét, az ott látót egyes részleteket, mint; Árpád és a vezérek csoportja, az áldozás, a vereczkei szoroson való átvonulás, a fejedelem asszony és kísérete stb. — A ki látta — (és vajha minden tanító látta volna!) az „Ezerév“ czimü a népszínházban előadott színmüvet; — (mely tulajdonképen nem is szinmü, hanem az ezer éves múlt nagy eseményeinek élethü bemutatása), ezt el kell beszélni, a gyermek figyelmét a dekorativ dolgok hű előadása után mintegy a legmagasabbra csigázni, mennyire félt az itt lakó szláv nép még a jöttük hírétől is, sírtak, futottak előlük, — és megjelenik Árpád fejedelmi alakja (igazi lóháton) és cselekedeteivel bebizonyítja, hogy a magyar nem ölni, nem rabolni, gyilkolni jött ide mint később a mongol, hanem hazát keresni, illetőleg Attila birodalmát örökségbe venni, mert a meghódoltakkal emberségesen bánt, őket ba- rátjaivá fogadta. — Ugyanitt felemlítendő — ha lehet, másolatban bemutatandó — Munkácsi a „Honfoglalás“ czimü müve is. — A magyar nép régi vallása, a körképen látottakkal kapcsolatban; — Szent István megkeresztelése, a tatárjárás az Ezerévben látottak alapján; — a régebbi hadviselés, a fegyverzet, öltözetek — a történelmi csarnokban kiállították alapján. Magyarország fénykora, Mátyás király könyvei közül a látott Corvinák példányainak leírása; a nagy gyűrűje, pecsétje stb- — Az Ezerév után „Mátyás király Gömörben“ az ott tartott igazságszolgáltatás ; a népnek nagy szeretete királya iránt, mikor a paraszttól elveszi a kapát, hogy ő hadd kapáljon most, az nem akarja engedni óvni akarja a fáradságtól, így szól hozzá: ,Nem való ez Uram királyom
