Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 1. szám - Iván bácsi üzenetei
30 megbuknak, egész anyagi és erkölcsi existentiája velük bukik. Ennek a háza is homokon épült. Hozzak-e fel több példát is? Vagy szükséges-e példákkal megvilágítanom az érem másik oldalát, hogy lássa, kinek szeme van a látásra az eszmének — vallás, erkölcs, család, emberszeretet, egyház, haza, barátság, tudomány, művészet stb. — éltető, létfenntartó ereje és legyőzhetetlen hatalmát. Hiszen alig van köztünk, ki ne tapasztalta volna, hogy a kinek háza eszmék temploma, az a ház kősziklán épült, és az megáll szilárdan szelek és zivatarok közt is. Ki ne tudna példát rá, hogy az eszmének hódoló ember gonosz sors által földje sújtva is újra főikéi, új hajlékot épít, új boldogságot teremt s megtartja azt sírig, a síron is túl. A szülői szeretet, a barátság, a hazának, egyháznak szere- tete oly kincseket terem, melyek el nem vesznek soha. Vagy szükséges-e hivatkoznom a történetre, melynek egész folyama azt bizonyítja, hogy az Isten szerint való élet az alapja s fenntartó eleme a világegyetemnek ; ellenben a bálványoknak — pénz, hatalom, ragyogás szépség, érzéki élvek — romboló pusztító hatalma van. De nem is mernek e bálványok saját cégjük alatt nyílt homlokkal indulni hódító útra, hanem lopott eszméket tűznek zászlójukra és a kegyes emberek színét öltik magukra. Napoleon sohase lett volna Európa zsarnoka, ha eszme nem lelkesítette volna seregét. „Nem te magad győztél, hanem a kor lelke: szabadság, Melynek zászlóit hordta dicső sereged.“ Még a bálványok maguk is érzik tehát, hogy nekik nincs, csak az erkölcsi életnek van fenntartó s hóditó ereje. De fordítsa kiki önlelkére figyelmét. A jámborság, mértékletesség, munkásság felemeli, üdíti, felvillanyozza az ember testi s lelki erejét s oly paradicsomi kedély állapotot szül, melyet semmi egyéb módon semmi kincsen megszerezni nem lehet; a bálványimádás levertséget boszuságot, csömört, életuntságot okoz. De már az is kemény büntetése a bálványimádónak, hogy érzéke sincs ama gyönyörök befogadására, melyeket ama jámbor a világ minden kincséért oda nem adna. Ez kunyhóban lakjék bár sanyarú nélkülözések közt, megvásárolhatatlan s nem múlandó kincsekben gazdag, amaz fényes palotában tengernyi élvek közepette nyomorult módon szűkölködik. A ki ismeri a tiszta életnek gyönyöreit, nem feledi az azokat soha. Az élet rögös utjain lábai megbotolhatnak, a bálványok szemfényvesztő jragyogványai szivét pillanatra elcsábíthatják, de hatalmukba nem ejthetik. El annak szivében az érzet, miszerint a bálvány színe előtt töltött idő nem élet s ez az érzet vissza vezeti őt újra és újra és szászor újra a/ igaz ösvényre, a vallásosságnak s tiszta erkölcsnek sziklán épült hajlékába. És higyjék el, ilyen emberekből áll a nagy többség mindenütt, minden korszakban, még ma is. Botanikus. Üdvös és háladatos foglalkozás. Tulajdonkép kötelessége, önmaga iránti kötelessége volna minden hivatásos embernek, hogy szó-