Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 11. szám - Vegyesek

326 7®gy©§ek Előfizetőinkhez. Mindazokat, kik tartozásaikkal hátra lékban vannak, újólag kérjük, szíveskedjenek a múlt számunk­hoz mellékelt utalványlapokat felhasználni s hátralékukat mi> előbb beküldeni. A kiadó. Luttenberger Ágost emlékezete. Alig- hunyta be szemeit jó Luttenbergerünk, megalakult a „Luttenberger alapkőt gyűjtő bi­zottság s megindította a gyűjtést, melynek eredménye 2537*52 korona lett. Ez összegből az elhunyt tisztelői az Eötvös alap javára 2000 koro­nás Luttenberger-alapot teremtettek, 370 korona értékben pedig sír­követ állítottak emlékére, a fenmaradt s még esetleg begyűlendö ösz- szeget pedig a boldogult neveltjének: Luttenberger János tanítójelöltnek utalványozták. — A síremlék leleplezése okt. 28-án ment végbe a kerepesi-úd temetőben, díszes közönség jelenlétében. Az óvóképző intézeti növendékek éneke után Kaczián János ev. hitoktató tartott szép emlékbeszédet. Azután Pósa Lajos szavalta el nagy hatással ily czímü magas lendületű ódáját; „A gyermekek dalköltőjének sírjá­nál.“ A megható ünnepélyt a himnusz eléneklése rekesztette be. A megsértett tanítóság elégtételt vesz. Ismeretes a sérelem, mely a fővárosi tanítóság révén az egész tanítói karon esett. Az ország­szerte felzaklatott kedélyek remélhetőleg le fognak csillapúlni, s azt az orsz. bizottság határozata is nagyban elő fogja segíteni. Ez a hatá­rozat így hangzik: „A Magyar Tanítók Országos Bizottsága kijelenti egyrészről azt, hogy — a testi fenyíték paedagogiai kérdésének tár­gyalásába ezúttal nem bocsátkozván, — az iskolában elkövetett bruta­litásokat általában elitéli és ilyenekkel szolidaritást nem vállal; más részről a leghatározotabban elitéli és megbotránkozással visszautasítja az oly általánosságban tartott és az egész tanítóságot sértő minősíthe­tetlen támadásokat, minők az utóbbi időben a Pesti Hírlap hasábjain nap-nap mellett megjelentek.“ Reformáczió ünnep. A dunántúli ág*, hitv. ev. egyházkerület soproni főiskolája (theologia, főgymnasium s tanítóképző) a refor­máczió évfordulóján, 1900. évi október hó 31-én d. e. 10 órakor a lyceumi épület tornacsarnokában emlékünnepélyt rendezett, követ­kező müsorozattal: 1. „23-ik zsoltár.“ Klein Bernáttól. Előadta a tanító- képzöintézeti énekkar. 2. Alkalmi imádság. Mondta Hetvényi Lajos intézeti exhortátor. 3. Megnyitó szó. Mondta Poszvék Sándor főiskolai igazgató. 4. „Október harminczegyedikén.“ Költemény, irta Szalay Mihály VIII. oszt. főgymnas. tanuló, szavalta Nagy Lajos VII. oszt. főgymnas. tanuló. 5. “Rákóczi imája.“ Énekelte a főgymnas. vegyeskar. 6. Alkalmi beszéd. Mondta Mártony Elek III. évfoly. theol. hallgató. 7. „Apostol.“ Költemény Sántha Károlytól. Szavalta Boross Kálmán III. évfoly. tanítóképzőintézeti növendék. 8. „Erős vár a mi Istenünk.“ K özének. (Kis énekeskönyv 41. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom