Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 11. szám - Költemény-tárgyalás a népiskola felsőbb osztályaiban
315 Költemény-tárgyalás a népiskola felsőbb osztályaiban. Tétel : »Öszszel« (Győri Vilmostól.) (Lógd a Kapi—Papp-féle „Olvasó- és Tankönyviben 96. sz. alatt.) Menet; 1. elolvasom ; 2. olvastatom ; 3. tárgyalom versszakonként. 4. Végül tanulságként buzdítom a gyermekeket, hogy mindig Istenbe vessék bizalmukat. Jegyzet. A gyermekektől a feleletet egész mondatban kivánom ; de itt csak röviden adom. Mi a czime ennek a versnek ? (Őszszel.) A versnek a czime is rendeseu azt mondja meg, hogy miről lesz szó a versben. Mit mond meg a vers czime is? (Hogy miről lesz szó a versben.) Ebben a versben tehát miről van szó? (Az őszről.) Mi az ősz? (Évszak.) Melyik évszakban vagyunk most ? (Most az őszben vagyunk.) Tehát épen ezen évszakról szól versünk is. Ki irta ezt a verset? (Győri V.) Győri Vilmos evang. lelkész volt; de lelkészi hivatala mellett sok szép vallásos tartalmú verset is irt. A ki szép verseket tud Írni, annak költő a neve. A verset pedig másképen költeménynek is mondjuk.*) Ki volt Győri V. ? (Evang. lelkész.) Lelkészi hivatala mellett ő miket is irt? (Vallásos tartalmú verseket.) Hogyan hívjuk azt, a ki szép verseket tud Írni? (Költőnek.) A verset pedig másképen minek is mondjuk? (Költeménynek.) Olvasd az első versszakot! Ha őszszel körültekintünk, mindenütt mit látunk felírva ? (Herva- dást.) Hogyan fejezi ki a költő azt, hogy körültekintünk ? (Szerte, meszsze, bárhová tekintünk.) Mire van felírva a hervadás ? (Rétre, lombra.) Valóban fel van-e az Írva? (Nincs.) Azért mondja a költő, hogy fel van Írva, mert látjuk szemeinkkel, hogy hevad minden. Példáéi mi hervad, sárgul a réten? (A fü, a szép virágok.) A fákon pedig mi hervad ? (A levelek.) Tehát mintegy leolvashatunk róluk egy szót. . . Melyiket? (Hervadás.) Minek van nevezve a rét, meg a lomb? (Kincsnek.) A kincs más szóval vagyon. Mi a kincs más szóval ? (Vagyon.) Most mondd még egyszer mi a sorsa őszszel rétnek, lombnak ? ;Her- vadás.) A rétet, erdőt, mezőt, fákat, füveket, virágokat egy szóval minek is nevezzük? (Természetnek.) Fejezd most ki, hogy őszszel minek a sorsa a hervadás? (A természeté.) Tehát ezen első versszakban minek az őszi sorsáról van szó ? (A természet őszi sorsáról.) Többekkel elmondatom !) Olvasd a második versszakot! Ezen második versszakban kiről beszél a költő? (Magáról) Mit mond magáról? (Érzi, hogy hervadásra lett.) Másképen; érzi, hogy ő is elhervad, vagyis meghal. Mit érez ? (Hogy ő is elhervad.) Egy másik *) Kár volt mindjárt költeménynek nem nevezni! Szerk.
