Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 10. szám - Hoffmann Ferencz: A gazdasági ismétlő iskoláról
270 műkkel győződhetnek meg arról, hogy észszel, tudással kétannyi termést lehet aratni egy azon darab földről, látják azt, hogy mily czélhoz vezető az az elv: „Ne annyira a földet — hanem a munkát szaporítsd !!< és mindezeknek látása és hallása után is így vélekednek : „könnyű az igazgató-gazdálkodó úrnak, van az államnak pénze!“ értve alatta a földmüvesiskola igazgatóját. Mondom, tegyünk le a felnőttek oktatásáról. Ezzel szemben minden erőnkkel hassunk oda, hogy a mostani fiatal nemzedék nevelkedjék s képződjék megfelelően: részesüljön a gazdasági szakoktatásban. Készítsük elő iskolába lépése kezdetétől fogva a földmivelő nép fiait a gazdasági dolgokra s ismétlőiskolás korában, a kellő alapismeretek megszerzése után, oktassuk őt szakszerűen, s a mi fő gyakorlatilag, mert áll az, a mit nagynevű miniszterünk monda : „Az iskolában, az iskola levegőjében kell már az ifjúnak az életbe átlépnie. így lesz az élet előtte eszményibb, az iskola gyakorlatibb !“ Elérhetjük pedig czélunkat először is, ha van teljesen felszerelt gazdasági ismétlőiskolánk. A gazd. ismétlő iskola elméleti tárgyainak tanítási helye legyen az elemi iskola tanterme. Legyen meg e tanteremben minden szükséges taneszköz; tábla, egy kis mintagyüjtemény, a melyben meglegyenek legalább is a működési területen termesztett növényfélék, azok magjai, a házi hasznos és igás állatok megfelelő, jó képekben ; a gazdasági hasznos és kártékony állatok stb. stb. De legyen a gazdasági iskolának alkalmas területe is, a hol a tanulók gyakorlati ismereteket szerezzenek. E czélra községeink, erejükhöz mérten, kisebb nagyobb területű szántót engedhetnének át, a mely ha az minden legszükségesebb gazdasági eszközökkel el lenne látva, s okszerűen kezelve, a községnek bizonyára hasznot hajtana. Hisz nem tiszta haszon-e, ha a községnek csupa értelmes, szakképzett lakosa van ? Ha azonban volna valamely községhez közel egy állami ilynemű intézet, vagy mintagazdaság, vagy akár valami urodalom, a mely okszerűen kezeltetik, úgy nem tartom szükségesnek a községi gazdasági telepet, mert akkor növendékeinkkel a gyakorlati ismeretek elsajátít- hatása szempontjából minden időben meglátogathatnók e míntagazda- ságokat. Különben is nagy képzőhatása van tanúlóseregünkre, ha egy.egy kirándulást tesz a község határába. Vezessük ki tanúlóinkat a határba tavasszal, a mikor a gazdasági munkák kezdetüket veszik, nyáron, a mikor teljes erővel folyik a munka, őszszel, a midőn az őszi munkákat szemléltethetjük. Nézzük meg ilyenkor, hogy dolgozik a mai földműves, milyenek az eszközei, hogyha látjuk, hogy azok nem megfelelők, mondjuk meg, hogy milyeneknek kellene azoknak lenni. Mutassunk rá a mai gazdálkodás hibáira minden alkalommal, a midőn azt szükségesnek látjuk, de módjuk is ám mindjárt a hely színén meg, hogy mit kelljen e helyett tenni ; indokoljuk érvelésünket s mutassuk be!
