Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 5. szám - Iván bácsi üzenetei
156 A Rutkay-féle egészségi, erkölcsi illemszabályok füzete a népiskolában való használatra elfogadtatott. Majd Mód György pénztáros olvasván fel évi jelentését, tudomásúl vétetett. Végül Rónai Pál olvasta fel gondosan összeállított könyvtári jelentését. Ezzel kapcsolatban az általa ajándékozott zenemüvekért, hálás köszönetét szavaz. Jövő, őszi közgyűlésünkön Sülé Sándor kertai tanító fog gyakorlati előadást tartani. Pataky Béla ev. tanító. Iván bácsi üzenetei. N. D. Kolozsvár. Ez a szó császár a középkorban nem puszta czim volt, hanem az akkori keresztény felfogás szerint azt jelentette: a keresztény egyház világi feje, a mint a pápa az egyházi fő volt. Azért tulajdonította magának a császár azt a jogot, miszerint a királyi czimet és hatalmat csak ő adományozhatja. Ezért igyekeztek a német császárok a mi első királyaink ellenében is érvényesíteni ezt a jogukat. De a magyarok szívósan ellene állottak e törekvésnek és az Árpád házból származott fejedelmeinknek sikerült fenntartani teljes függetlenségüket. Mikor aztán a császári hatalom a pápai hatalom elleni élethalál harczban elvérzett, lemondtak a későbbi császárok e törekvésükről. A westfali béke s még inkább az időtől fogva, mikor Napoleon, a nagy franczia, császár czimet vett fel, a császár szó jelentősége teljesen elveszett s puszta czimmé lett. Iparos. A vasutintézeteknél már régóta be van hozva, a napnak 24 órával való számítása; 16-ik óra tehát délutáni 4 órát, 18-ik óra esti 6 órát jelent. B. R. Bpest. Olvassa el figyelmesen Arany János: Enyhülés czimü költeményét, Petőfi: Bolond Istók czimü müvét és Kölcsey Parainesisének első öt mondatát. Emeljünk kalapot. Első tekintetre jó gondolatnak látszik, de közelebbről nézve az ide vonatkozó körülményekkel összevetve és a hatást, a következményeket vizsgálva mégis ügy vélem nem volna az czélhoz vezető eszköz. A mi egyházunk nem azért ellensége a külsőségeknek, az opus operatumnak, a szertartásoknak — nem is említve a kegyesség fitogta- tását — mivel ezek nem lényegessek, nem azért mellőzi ezeket a vallásos élet minden nyilatkozataiban, mintha közönyös volna irántuk, hanem azért mivel meg van győződve káros hatásukról. A szertartások, külsőségek köny- nyüvé teszik az embernek a vallásosság gyakorlását, a vallásos érzet igényeinek kielégetését, de épen azért egyszersmind felületességre szoktatnak, sőt végre oda vezetnek, hogy az ember megelégszik a külső cselekvény- nyel, melyet a nélkül végez, hogy szivében megfelelő életműködés menne végbe. Protestáns embernek lenni sokkal nehezebb, mint katholikusnak, mert a protestánsre nézve első feltétel az önfegyelmezés, melyet sem a test kínzásával, sem anyagi áldozattal, sem idegen befolyással végrehajtani
