Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 5. szám - Vaday József: Javaslatok a földrajzi oktatás módszeréhez
140 Hogy a földrajzi képzés fokozatait mint töltjük ki a természetrajzig néprajzi, történelmi és geológiai ismeretekkel, ezt itt és a felolvasásban részleteznem fölösleges. Elég lesz talán ha egyszerűen érintem, hogy a földrajztanítónak tisztában kell lenni azzal, mint ad életet a füvek, fák, növény és állatvilág ismerete a síkoknak és hegyoldaloknak, mint magyarázza meg a talaj és kőzetek ismerete a földmivelés és ipar jelenségeit s mint lesz térképrajzolás közben minden új fogalom érdeket keltő eszközzé a tanító kezében. A közvetlen hatás, az előadás élénksége azonban feltétlenül megköveteli, hogy a tanító hazánk egyes részein megfordúljon. Ezt a kívánalmat különösen a földrajz hazafiasságra nevelő hatása kedvéért hangsúlyozom s határt szabok neki: a haza határait, mert azt elvégre sem lehetne oda fokozni, hogy a földrajztanító Afrikát és Amerikát is járja be. A legfontosabb a mit a népiskolai földrajztanítástól várhatnak, hogy hazafiságra neveljen. Ezért volna kívánatos, hogy hazánk földrajzát a legnagyobb közvetlenséggel, legmegkapóbban adjuk elő. E czélból a tanítóegyleteknek turista kirándulásokat kellene rendezni, mint ezt a fővárosi tanítóegylet túrista-köre teszi s ezen kirándulásokat kormánynak támogatnia kellene, hogy a tanfelügyelő efféle kérdést intézhessen a tanítóhoz: Melyik vidéket tanúlmányozta tanító úr a múlt nyári szünidőben ? Az olyan tanító, a ki legalább hazánk egyes részeit beutazta; könnyebben bevezeti növendékeit a tanítás előszobájából a belső termekbe, élénkebben tanít más országokat is ; megelevenítik a láthatárt, benépesíti a mozgó világ jelenségeivel; a síkok a gulyák kolompjától, a hegysorok a zakatoló gyárak zajától hangoznak; amott Számum elől menekülő karaván képét, a Sarkkörök a földrajzi tudományért küzdő utazók küzdelmeit tárják a növendék elé s mindez oly megragadó a tanúlóra, oly üdítő és ismétlődő élvezet a tanítóra, a miben talán el sem lehetne fáradni. A rajzoltató földrajztanítás azonban nemcsak azért jó, mert a biztos tudást lehetővé teszi, hanem azért is, mert a növendék fejleszthető képességeire alapítható s azok fejlődésével párhuzamban vezethető, tehát egy jó módszer alapvető előnyeit határozattan bírja s mint pár részletben bemutattam, — gyakorlati alkalmazásában képes előteremteni a tanítás azon segédeszközeit és módjait, melyek a maradandó siker biz. tosítására okvetlen szükségesek. Legyen szabad ezek után az elmondottakat következő elvszerü javaslati pontokban összefoglalni : 1. A népiskolai földrajzi oktatást az érvényben lévő állami tanterv szerint is tulajdonképen a II. elemi osztályban kezdjük, mert a II. osztály tananyagát képező beszédértelemgyakorlatban már földrajzi fogalmak is vannak. 2. A harmadik elemi osztályban a rendszeres földrajzi oktatás rajzoltatással kisérendő, még pedig mindjárt a felfogatás alkalmával, te
