Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 3. szám - Simkó Endre: A »Magyar Tanítók Kaszinója«
XI. évfolyam. SOPRON, 1899. márczius hó. 3. szám, Evangélikus Népiskola. Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején. Felelős szerkesztő és kiadó: 1 Társ-szerkesztő: Papp József. Simkó Endre. A »Magyar Tanítók Kaszinója«. Egyesülésben van a hatványozott erő, mely mindig- nagyobb tettekre képes, mint egyeseknek bár kiváló, akaratszilárd ereje. A hangya mily apró, számba alig vehető kis állat magában, egyesült erővel pedig bámulatra méltó alkotásokat teremt. A méhek társas munkássága ember által nem pótolható eredményeket valósít meg. A tanító, mint a társadalom tagja, egymagára hagyva igen kis tényező, különösen nagyobb községekben, főleg pedig nagy városokban; de a több tagból álló tanítói testület már nyomós, itt-ott irányító tényezővé is lehet; példák igazolják, hogy önzetlen, egyesült erővel 5—10—16 stb. tagból álló tanítói testületek az egész község életfolyására irányító, vezető hatással vannak. Hogy ily községekben a tanítói (sokat emlegetett s féltett) tekintély kellő nívón áll s ezzel párhuzamosan az anyagi jólét is lépést tart, kézzel fogható, náp’nap után tapasztalható esetek bizonyítják. Ha egy kis testület ily számottevő munkásságot fejthet ki, ezzel saját érdekeit is méltánylásra viszi; mekkora tényezővé fejlődhetnék Magyarország harminczezer gondolkozó főt számító tanító-testülete, ha azt egy akarat, egy lélek hatná át? Az ideális eszmék-eszméje azt óhajtani, hogy egy ily óriási testületet egy lélek hassa át, egy azon czél, akarat legyen tetteinek hajtó ereje. De hogy minél nagyobb a számuk azoknak, a kik együtt tudnak s akarnak munkálkodni, annál biztosabb siker kíséri lépteiket, az tagadhatatlan dolog. A testületi szellem, a kartársi szeretet s a szoros összetartás érzelmeinek fejlesztését, a testvéri érzelem, szeretet folytonos összeköttetését ébren tartani volt a czélja a budapesti tanítóság ama részének, kik az ország szívében megteremtették a »Magyar Tanítók Kaszinóját«. Nagy munkát végeztek az ültörök; vasakarattal, szívós következetességgel kellett bírniok, hogy az ige testet is öltött. Csak lassan, ügyszólván lépésről-lépésre, nagyon óvatos körültekintéssel kellett haladniok; mert gyarló az ember, mennyi egyéni apró érdeket, hiüságot kellett megsértés
