Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 1. szám - Tárcza
26 Alig a hegy 'ormán lévő romok a népek, a hatalom és a vallásfelekezetek változó sorsáról beszélnek, két dolog évezredek óta nem változott meg: a Garizim hegy vidéke és a samaritánusok vallás-gya- gyakorlata. Különösen az utóbbi csudálatos tény, kétszeresen az, ha az üldözésekre és irtóháborúkra gondolunk, melyeknek ki voltak téve. Halálos ellenségeik, a zsidók, azután a rómaiak, a keresztyének és a mohamedánok egyaránt nekik estek; menhelyüket, a szent hegyet gyakran áztatta a vérük. A samaritánusok keletkezése ismeretes. Alikor Salmanassar Izrael népét nagyrészt fogságba vitte s helyökbe Bábelből, Chluthból és Assyria különféle helyeiről hozott pogányokat telepített, ezek az ott maradt héberekkel összekeveredvén, a samaritánok néptörzse keletkezett. A zsidók a bábeli fogságból viszszakerülvén, Jeruzsálemben templomépítéshez fogtak. Ebben a munkában a samaritánusok is részt akartak venni. De a zsidók őket, mint tisztátlan keveréknépet visszautasították és ezentúl a két néptörzs egymásnak halálos ellenévé lett. Ekkor építették a samaritánusok a Garizim csúcsán templomukat. Feltételezhető, hogy ez a hely már korábban is isteni tisztelet helye volt. Valószínű, hogy a pogány kanaaniták, valamint az Istentől gyakran elpártolt zsidók is ott áldozatokat hoztak. A szamaritánusok isteni tisztelete mai napig olyan, mint a milyen a régi zsidóké volt. Ok csak a pentateucht, Mózes őt könyvét ismerik el szent könyvnek; máig is várják a messiást s azt, hogy az nekik a Garizim hegyen régi a zsidók által k. e. 129 ben elpusztított templomukat újra felépítse. A samaritanusoknak üdvözítőnk üldözésében nem volt részük. De érdekes, hogy nekik és a Garizim hegynek szerepe van Pontius-Pilátus gyászos végében. Kauderer ezt körülbelül így beszéli el. Kr. születése után a 36. évben hire járt, hogy a Garizim hegyen Mózes korában oda elásott gazdag kincsek vannak. Ennek következtében mindtöbben látogatták meg ezt a hegyet. Pontius-Pilátus a Garizim hegy látogatását megtiltotta, még a szokott zarándoklásokat sem engedte meg. S hogy tilalmának foganatja legyen, katonai őrséget helyezett oda. A nép a hegyre való utat ki akarta erőszakolni, az egyenetlen harczban persze a katonaság maradt győztes. Pontius-Pilátus a lázadókat borzasztó büntetéssel sújtotta. Tömérdek samaritanust keresztre feszítettek, felakasztottak, megfojtottak vág egyszerűen agyonütöttek. L. Vitellius, A. Vitellius későbbi római császárnak atyja, ki akkor syriai helytartó s e minőségében Pontius-Pilátusnak elöljárója volt, alantas hivatalnokát ügyetlenségéért és kegyetlenségeért hivatalától rögtön elmozdította és megparancsolta neki, hogy igazolása végett mielőtt személyesen Rómában jelentkezzék.. Rómában ekkor a 76 éves Tiberius volt császár, ez abban az időben igen izgatott volt s sok tisztviselőt elfogatott s kivégeztetett.
