Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 3. szám - Tárcza
89 nyakát néha kitekerik is, legalább hozzászoknak s annál könnyebben esik nekik, mikor majd tanulniok kell. Kilencz éves korában értenie kell a gyermeknek a grammatikát s vele szorgalmasan kell gyakorolni; az egész éven keresztül megtanul mint egy 800 szót s naponkint egy-egy velős mondást. Szivére köti a tanítónak, hogy a szépírásra nagy gondot fordítsanak s elitéli azt, hogy sok tudós nem tud szépen írni. 10 és 11 éves korukban folytatják és gyakorolják a grammatikát, latin szóképeket Írnak, fordítanak s bibliai jeles mondatokat tanulnak. 12 éves korukban megkezdik a latin remek irók olvasását, Cicero, Terentius, Virgilius és Ovidius munkáival. Kikeresik ezekből a szóképeket, megtanulják s ilyeneket maguk is Írni próbálgatnak. Azután tanulnak prosodiát s Írnak latin verseket. 13 éves korukban kezdik a görögnyelv tanulását, a melyekben ugyanazt a módszert követik, mint a latin nyelvben. Nagy súlyt fektet arra, hogy ne csak a remekírókat értsék, hanem képesek legyenek ha kell verset, vagy akár prózai munkát görögül Írni! A görögnyelv tanulása eltart, mig a gyermek 15 éves lesz. 16 éves korban fellép a zsidó nyelv, melyet nem szabad az egyetemi időre halasztani, mert a fiatalok sokkal könnyebben tanulják a szabályokat, mint az öregek. Azok, kik már nem félnek a vesszőtől, a szabályokat nemhogy egészen, de még félig sem tanulják meg. E nyelv tanulói számára is irt könyveket. Ide tartoznak; „Tabulae gramma- ticae Hebraeae linguae“ és „Sanctae linguae Hebracae erotemata.* Látjuk ezekből, hogy Neander. leszámítva a hit és erkölcstant s ennek alkotó részét tevő egyházi éneket, a gyermekeket csupán a nyelvek tanúlásában gyakorolja, ő is kora gyermeke s mint ilyen a cicerói latinságot mindennél többre becsüli s még a mire oly nagy súlyt fektet — értem a vallástanítást — még ez is a nyelvek szolgálatában áll. (Vége köv.) Pethes János. A dunapataji Kossuth-szobornál. Tanítók! Nézzétek e főnséges arczot! ilyen lehet a föld legjobb emberéé. Ilyen, ki éltén át bűn s nemesen harczolt, S vágyait, reményit boldogan eléré. Ilyen, kit sorsharag ha sujtolt is néha, Akarat s munkában nem volt soha léha, Sőt a börtönben is felgyujtá a lángot, Hogy beszórja véle az egész világot.
