Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 3. szám - x–y: Mea culpa…
68 rá; de viszont meg lehet győződve L. úr is, hogy bármily kitüntető és magasztos is az az állás, melyre őt a közbizalom helyezte, nem hinném, hogy arra valaki, még a gondolatnak csak árnyékával is, aspirálna. Ne higyje tehát L. úr, mintha valakinek „útjában“ állna; sőt inkább csak örülni tudunk azon, — nem bókolásból mondom, mert hát ime láthatja, hogy ez nem mesterségem — hogy ezen állásra ily kipróbált erőt, mint L. úr megnyerhettünk. Azonban — bocsánat — itt egy kis hátteret is vélek felfedezni. Nekem úgy tűnik fel, mintha az Ön által e tekintetben felhozattak kibúvó lyukúi akarnának szolgálni a közös kötelesség elől. Ezt meg aztán éppen nem helyeselhetném; ez aztán már csakugyan meghátrálás számba menne. Lehet azonban az is, hogy ezeket csak a pillanatnyi elkeseredés mondatta ; ez esetben azonban kár egyszerre a végletekig menni. Mi lenne a közügyből, ha mindenki hasonlóan cselekednék; pedig a fizetésből másoknak is kijutott ám már elégszer. Azt is kérdi L. úr; „Nem volt-e jogunk elvárni, hogy vidéki kartársaink közgyűléseiken szintén foglalkozzanak az országos egyesülettel s erre vonatkozó nézeteiket velünk közöljék?“ Határozottan: nem! És hogy ezen vélemény általános, mutatja az is, hogy tudtommal ezzel eddig egy egyesület sem foglalkozott, mert az országos gyűlés határozatához képest előbb valamennyien az alapszabályjavaslat megérkezését várták. Igaz ugyan, hogy a javaslat e lepban megjelent; de ez nem jár mindenhova; az is igaz, hogy a kik az országos gyűlésen részt vettek megkapták a javaslatot, de nem voltak ott mindnyájan. De ha ez az akadály nem is forogna fenn, még akkor sem lehet ez semmikép sem a dolog rendje ilyen fontosabb aktusnál, hanem igenis az, hogy az egyes körök elnökségei az orsz- bizottság által a kerületi bizottságok útján külön megkerestessenek. Én úgy fogom fel a dolgot, hogy az orsz. egyesület hajójának mozgató ereje a közp. bizottság s úgy a gépezet egyes részeit neki kell mozgásba hozni; nem pedig azt várni, hogy azok maguktól jöjjenek mozgásba, vagy pedig plane, hogy a mozgató erő kívülről jöjjön, mert az a hajót könnyen helytelen irányba terelhetné, nem is tekintve az egyéb eshetőségekre. És most vegyük kissé szemügyre a dolog financziális oldalát. Mi is elég bőven tudjuk, hogy költség a világon mindenhez kell. Nem is kivánjuk, hogy a budapesti egyesület megterhelje magát, legkevésbbé pedigx—y; azt pedig mégkevésbbé kivánjuk, hogy nekünk már előre fel- panaszoltassék. Más egyesületnek is voltak már a közügyérdekében kiadásai, de soha még eszébe sem jutott, hogy azt felhányta volna; annál kevésbbé vártuk ezt a budapestitől. Egyesületük pénztára, ha teheti, csak előlegezze a mostani költségeket; annek idején az orsz. egyesület pénztára tudni fogja kötelességét s reményiem nem fog adós maradni. Ha pedig nem teheti, akkor szerény felfogásom szerint, az előleges költségek fedezésére a közp. bizottságnak e lapok utján gyűjtést kellett volna már régen rendezni; reményiem eddig már együtt
