Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 8-9. szám - Pataky Béla: A kisgazdaságok berendezéséről
219 alkalmasak arra, hogy gazdaságukban bevételi és kiadási naplót vezessenek. Majd én Isten segítségével a serdülő ifjúságot mindezekben kiképezem és a szülők most az egyszer tanúljanak gyermekeiktől. Ha nem untatom bíró uramat, hát elmondom mi mindent tanúltam én a gazds. szaktanfolyamon a kisgazdaságok berendezését illetőleg. — Oh dehogy untat a kedves tanító úr, sőt örömmel fogadom szives felvilágosítását, mert bizony reánk fér még ma is egy kis tanú- lás. És bizony őszintén megvallhatom, hogy nagyon is elmaradtunk, csak a szomszéd községbelieket értve is a gazdaság ügyes kezelésével. Lássa kedves tanító úr, én már öreg ember vagyok, mégis köszönettel fogadom szíves útbaigazítását, mert azt tartom, jobb későn, mint soha.-— Tehát tudja meg bíró úr első sorban, hogy a kisgazdaságok berendezésénél kétíéle tőke, úgymint álló és forgó tőke a főtényező s ezeknek helyes beosztásától függ a gazdának jóléte. Álló vagy alaptőke alatt értjük az ingatlan birtokot a rajta levő épületekkel egyetemben; forgó tőke alatt pedig a gazds. eszközök, marha-állomány beszerzésére, valamint a háztartásra fordított pénzösszeget. Tudja bíró úr mikor mondjuk a gazdaságot külterjesnek, mikor meg van a nagy mennyiségű ingatlan tőke, az az van szántóföldünk elegendő mennyiségben és mégis szükséget kell szenvednünk, mivel nincs hozzá elegendő marha-állományunk, azaz forgó tőkénk. Vegye csak eszébe György komáját! Ugy-e van vagy 40 hold földje és még sem terem neki annyi gabnája és egyéb terménye, mint bíró úramnak a féltelekről. És bizony mondjuk meg őszintén sokszor egyért-másért kiszorúl bíró komájához. Nos bíró úram miben látja az ő szegénységének az okát ? — Már eltalálom tanító úr! Abban, hogy egész marha-állománya két kis lovából áll, melyeknek trágyájában legtöbbnyire az országúton csiripoló madarak szemerkélnek, s igy idehaza trágyája nem szaporodván, földjének a kellő munkáját sem tudván megadni, a belevetett magot sem fizetik vissza. — De még más kára is van bíró úram György komája fúvarozá- sának és pedig az, hogy a mit György komája fúvarozás által keres, azt magára el is költi s neje, hogy családját fenntarthassa, kénytelen a szatócsnál kontót csinálni. Higyje el bíró úr, ha György komája jókor észre nem tér, hát birtokának egy része dobra kerül. Ugyan mit tenne bíró úr, ha az ő gazdaságában volna ? — Én bizony kedves tanító úr eladnám fele birtokomat, csak húsz holdat hagynék meg, a többinek értékét marha-állomány beszerzésére fordítanám és lenne elegendő trágya, a földek pedig dúsan teremnének. — Igaz, igaz bíró úr! hanem mégsem egészen helyesen gondolkodik, mert akkor gazdasága nagyon is belterjessé lenne, az az a húsz hold földnek árán beszerzett marha-állománynak, a gabnatermelés mellett nem tudna elegendő mesterséges takarmányt termelni. Tehát a belterjes gazdálkodásnál is csak azt mondhatjuk helyesnek, hol az álló tőke a forgó tőkével helyesen van beosztva. Én tehát eladnék a
