Evangélikus Népiskola, 1897
1897 / 1. szám - Irodalom
38 cziczoma nélkül kiállított könyvecske több igaz érzést keltő gondolatot foglal magában egész garmada dús aranyozásit díszmünél. A mü czélja a belmissió általánosítása és ennek miként való eszközlésére nézve ad útbaigazítást. A gazdag tartalomból kiemeljük a következőket. Kenessy B : A templomi igehirdetés jelentősége. Kálmán E.: Szeretetegyesületek, ifj. egyes., vallásos iratok terjesztése. Pokoly J.; Belmissióí nyomok a magyar prot. egyháztörténetben. Kutas Bálint: Vallásos nyomtatványok terjesztése. Görömbei P. A diakónusokról. Kecskeméthy J.: Az evangéliumi szellem hatása a nemzeti életre. Szilassy A. : Belmissió és a világiak. Bereczky S. : Vallástanítás a középiskolákban. Jámbor K. : A tanító és az evangélium. Schmidt H.: A tanító része a belmissióban Eőw. F. : A gyermek-istentisztelet. Biberauer R.: A mértékletességi mozgalmak stb. Az előszóban a szerkesztő a többek közt ezeket mondja: „E mü által is az Istennel való közösség keresésére akarunk indítani mindé' neket. Nem valamely új belmissiói szervezetet akarunk létesíteni a régi egyházszervezetek' mellett, hanem az evangéliumi egyház holt tagjait meg akarjuk tölteni élő hittel, hogy aztán ezek a nem — evangéliumi közösségek tagjait is vezessék ama Föpásztorhoz, a kinek szerelme gyógyít, éltet és vigasztal.“ A Németországban elterjedt ifjúsági egyesületek ismertetése közben Mayer E. így szól: „Az ifjúsági egyesület a maga helyiségeiben fentart olvasókört gondoskodik tanulságos és szórakoztató, de nem erkölcsrontó olvasmányokról, az időt kellemesen eltöltő különféle játékokról (a kártya ki van tiltva) és testületi kirándulásokról. Rendez tanfolyamokat, melyekben irás-olvasásra és számolásra, sőt sokszor bizonyos fokú szakismeretre is tanítanak. Különösen arra fordítanak nagy gondot, hogy a különféle műhelyekben dolgozó tanonczok, a kik közül sokan állandóan a szállóban (Herberge) laknak s csak munkába járnak mestereikhez, kellő oktatásban részesüljenek, s e czélból tanoncz- iskolákat is fentartanak. .............De szükségesnek találták ily egyletek alakítását más n emzetek is. Első sorban a praktikus angolokat kell említenem, a kik a keresztyénség örök igazságait a gyakorlati élet követelményeivel és összes következményeivel legjobban tudták összhangba hozni. Náluk a vallás gyakorlatias megnyilatkozása valódi életszükséglet, a szeretet gyakorlása keresztyén életföltétel s az Istennek imádása valóssággal mindennapi kenyér. Jellemző sajátsága az angol ifj. egyesületeknek, hogy azok vezetése nem a lelkészek kezében van, mint Németországban, hanem egyes világiaknak, a kik az eredményt véve alapúi, úgy látszik, sokkal nagyobb működést tudnak kifejteni a lelkészeknél. A szerkesztő az előszóban azt is kijelenti, hogy e művet szívesen megküldi prot. lelkészeknek és tanítóknak ajándékba is, de kéri azokat, a kik tehetik, küldjék be
