Evangélikus Népiskola, 1897
1897 / 8-9. szám - Pethes János: Képek a nevelés történelméből. Sturm János
243 kérdését s a gyermek feleletét itt is minden tanuló hallja s így a szavakat egymástól is megtanulják. Korunkban — folytatja Sturm — a gyermekek csak e/.en úton juthatnak szóbőséghez. Könnyű volt a rómaiaknak és görögöknek! Azok már anyjuk emlőin tanulták a szavakat latinul, illetőleg görögül, aztán a mint növekedtek, a ház népe, a cselédség a gyerm -kekkel csak latinul s görögül beszélt. A dajkák először elnézték ugyan a beszédben való hibájukat, később azonban kijavították. Mikor a családbeliekkel játszott a gyermek, nem csupán időtöltés volt az, hanem a beszédben is így gyakorolta magát. Ehhez járult a többi gyermekekkel való naponkénti érintkezés, a midőn a gyermek az új tárgyak mellett új szavakkal is ismerkedett meg. Ezt nélkülözik a mi gyermekeink, sem a szülők, sem a csnlád tagjai, sem a játszótá rsak nem beszélnek velük latinúl. Ezt kell pótolni a tanító szorgalmának és igyekezetének. A szóbőség szerzéssel azonban magával nem elégedtek meg, folytatták a nevek ejtegetését s az igék hajlitását, csakhogy most már a kivételeket, rendhagyó szavakat is figyelembe vették. Németül tanulták a katekismust, latinból németre fordították Sturm „Neanisci“ ez. munkáját, a melyben a napi életben gyakran előforduló szavak és kifejezések voltak. Ev vége felé megkezdték a latin versek olvasását. A Vili. osztályban a tanítónak mindenek előtt arra kellett ügyelni, hogy a gyermekek el ne feledjék, a mit az előző években tanultak. Hogy mit tanultak az előző osztályokban, azt a tanító legkönnyebben megtudhatja a gyermekek naplóiból s kézirataiból, miket a gyermekeknek gondosan meg kell őrizni. A kik a Vili. osztályba lépnek, már tudják a főneveket ejtegetni s az igéket hajlítani. Ezeket azonban inkábba gyakorlatból, minta nyelvtanból tanulták meg. Hiszen a rómaiak és görögök is a gyermekeket előbb a beszédben gyakorolták s csak azután adták kezükbe a grammatikát. Az volt ezzel a czéljuk, hogy a gyermekek most már beszélni tudván, megértsék azt, miért kell így s nem másként beszélniük. Az előző osztályokban tanultak a gyermekek még velős mondásokat, mivel azonban ezekben nem fordult elő mindenféle szó, szógyűjteményeket, szótárakat kellett készíteniük, a melybe a szavakat bizonyos csoportok szerint osztályozták, ilyen csoportok: egész és részek ; barátság és ellenségeskedés; ok és okozat, stb. stb. Ezt a szógyűjteményt bővíteni kell a VIII osztályban is Ha tudják már mit jelent „epistola“ most majd megtanulják mit tesz „epistolam redder e“ stb. Ha a gyermekek az előző osztályokban megtanulták inkább hallásból a főnevek ejtegetését s az igehajlítást, most kell velük taníttatni a „partes orationisu-t. Az egyes deklinacziók és konjugacziókat jellemezni kell, válogassanak mindenik fajtára példákat azokból a szavakból, a miket már ismernek. Aztán Ciceró leveleiből kell nekik válogatott darabokat adni, a leveleket a nyelvtanra vonatkozólag kell magyarázni. Az egyes dekuriák más-más részt kapjanak fel a levelekből.
