Evangélikus Népiskola, 1897
1897 / 1. szám - Jausz Vilmos: Vallásoktatás
7 irás magyarázatoknak, nem is lehetne talán egyet sem akár a templomban, akár az iskolában közvetlenül értékesíteni, de arra igenis alkal- masmak, hogy a tanító megismerje az irás gyakorlati használatának módját. Számos példát meríthet nemcsak a bibliai történet, hanem a kátémagyarázat élénkítésére is. Mert szerzőnk kitünően érti, hogyan kell a gyorsan megtalált igazságot époly gyorsan alkalmazni ad hominem. Kifogást lehet ugyan emelni nem egy kitétel vagy akár magyarázat ellen ; de a lelki pásztorkodásszerü oktatás példáit mutatja szinte mindegyik rész. Könnyed, mondhatnám, hírlapi hangon szól és — akárhányszor — cseveg ; nem is kell őt ebben feltétlenül követni. Kiki a maga adománya szerint, esek ismerjük el valahára, hogy „most az egyházban is általános védkötelezettség van.“ Czéljánál fogva, hang és beosztás tekintetében egészen más természetű Bamberg Fr. tanító epistolamagyarázatai,*) melyeket tanítóknak és tanítóképző növendékeknek szánt. A szerzőt munkájára a népiskolai általános határozatok azon pontja indította, mely szerint a tanító „minden szombaton a következő vasárnap perikopáit a gyermekek előtt felolvassa és röviden megmagyarázza, de nem emlékelteti“. Ez intézkedés czélja. hogy a gyermekek lassanként megismerjék az egyházi esztendőt és képesek legyenek résztvenni a gyülekezet életében, főleg istenitiszteletében. Az evangyéliomok tárgyalása nagyobbrészt történeti tartalmuk miatt kevésbbé nehéz, annál inkább a mély- értelmü, tant tartalmazó epistolák magyarázata. A tanító e munkáját akarja Bamberg megkönnyíteni és egyúttal a képezdei növendékek kezébe is az epistolák curtorius olvasásához szükséges segédkönyvet adni. Tárgyalási módja a következő. Mielőtt a tanító az epistolát felolvassa, előkészíti a tanulókat azzal, hogy az aznapi evangyéliomot röviden elmondja, kapcsolatba hozván így a két rokon perikopát. Kérdezi tudniillik, hogy az egyházi évnek mely szakában vagyunk, mi a következő vasárnap neve és jelentése és ezt az illető evangyéliom fóvonásaival méltatja. Ezután a tanító maga fölolvassa az epistolát, értelmes hangsúlyozással és benső melegséggel, mert a jó felolvasás fél magyarázat. Ezt követi a versről-versre haladó magyarázat és alkalmazás, amaz lehetőleg rövid szó- és tárgymagyarázat legyen és élénkítő példákkal szemléltesse a vallási igazságokat. Ezeket egybe kell foglalni, a perikopa magvát rövid, könnyen érthető mondattal kiemelni. Végül az így kiemelt főgondolatot kapcsolatba hozni a szentírás, a káté és az énekes könyv egy-egy versével. A szentírási vers kiválogatásánál különös tekintettel legyen a tanító a „heti szent igére“, mely a következő hét reggeli könyörgéseinél alapúi vétetik; ily módon ugyanis minden könyörgés a múlt vasárnap utóünnepévé válik. Ha a tanulók a magyarázatot kellően felfogták, miről a tanító az epistola felolvastatása után kérdések által meggyőződik, akkor az így nyert *) F r. Bamberg, Epistol-Erklärung. Eine schulgeniässe Auslegung für Lehrer und Seminaristen. Berlin 1894. Nikolaische Verlagsbuchhandlung. VIII. és 176. old. Ara 1 m. 80 pf.
