Evangélikus Népiskola, 1896

1896 / 1. szám - Mohar József: Népnevelésünk és az iskola

8 köztük mérvadó egyének is, hogy nem is eléggé nemzeti irányú intéz­mény. A középiskola baján tanterv-revizióval akarnak segíteni, tehát megint csak az oktatás útján; mintha az iskola működésének irányát és szel­lemét a tanterv, nem pedig a tanító adná meg, mintha a nemzeti mű­veltségű erkölcsi jellemmé valakit oktatni lehetne, nem pedig nevelni kellene!? Nem mondom, hogy a középiskola tantervét a nemzeti irányú nevelés czéljának jobban megtelelöleg nem kell átalakítani, de állítom azt, hogy a középiskolák reformja mindaddig czéltévesztett kísérletezés marad, a míg azokat a nemzeti nevelés czéljainak megfelelöleg át nem alakít­ják. A középiskola van hivatva arra, hogy nevelésével a közélet terén botrányosan terjedő korrupcziónak gátat vessen; míg nevelői feladatát nem teljesíti, mindaddig az a tekintélyes anyagi áldozat, a mivel a nemzet ezt az intézményt fentartja, nem hozza meg a maga kainatait. A népiskola az egyedüli az összes iskolák között, a mely első és legfőbb feladatának a nevelést vallja. Az »Öcsém« által hangoztatott elvek a népiskolai tanítóságnak csak egy töredékénél terjedtek el, a nagy többségnél megvan a jóakarat arra nézve, hogy a népnevelői polczra emelkedjék. A jóakarat nyomában azonban — sajnos — ma már ritkán jár a kívánt siker. Nagyon sok népiskola az oktatással bevégzi munkáját, mintha középiskola, vagy akár főiskola volna. Ki tagadná, hogy az utolsó huszonöt év alatt népiskolánk sokat fejlődött? A fejlődés összhangja azon­ban ma már meg van zavarva, mert hiányzik népnevelő hatásának az ok­tatás eredményével egyenes arányban való növekedése. Ezt az összhangot helyre kell állítanunk, helyre állítanunk az iskola népnevelő hatásának fokozásával. Mik tehát azon feltételek, a melyek az iskola népnevelő hatását fo­kozzák ? Ezen feltételeket én a népnek az iskolával való viszonyában és a tanító egyéniségében találom fel. Ha a népnek az iskolába és tanítóba vetett bizalma szilárd alapokon nyúgszik, akkor annak hatását öntudatla- núl is elfogadja, ellenkező esetben még az iskolásgyermekekkel szemben nyilvánúló hatását is lerontja. A bizalom ott fejlődhetik ki leggyorsabban és ott lehet a legtartósabb, a hol az iskolát és tanítót a nép sajátjának tartja, az iskola hatása akkor lehet tartóssá és bensővé, ha a tanító hosz- szabb időn át fejthet ki ily eredmény felidézését czélzó tervszerű műkö­dést. A népnek az iskolához való külső viszonyát a z i s k o 1 a jellegi határozza meg, az iskolának népnevelő hatása tehát a tanító egyé­nisége mellett még az iskola jellegétől is függ. Állításom az első pillanatban különösnek látszik, azonban a ki a népiskoláink hatásáróe

Next

/
Oldalképek
Tartalom