Evangélikus Népiskola, 1896
1896 / 1. szám - Tárcza
25 lejtik körül s abba illatos füveket dobálnak, hogy a felszálló füst az Isten előtt minél kellemesebb legyen. A harczmezőt most már élettelen holttestek borítják, melyeket károgó varjak röpködnek körül. A harczmező körül elterülő vidék mindenfelé pusztulást mutat: elpusztítva a szláv oltár, felgyújtva, lerombolva a templom, s a lakhelyek füstölögve roskadoznak össze. A győzelmes vezér pedig harczosaival nyomul előre a mezőségen az Istenhegy, Pálhegy s Szarkahegy mentén, egy a síkságot uraló magános hegyig. Itt a hosszú s nagy fáradsággal járó munka után negyven napi pihenőt tartott. De ezen idő sem múlt el tétlenségben, mert ezalatt a magános hegyet sánczokkal s körfalakkal erősítette meg, hogy veszély idején az védbástyáúl szolgálhasson. A megerősített hely a honfoglalás nagy munkájának emlékére Munkácsnak neveztetett el. Ezen erősség, mely később hatalmas várrá lett kiépítve, s melyet Zrínyi Ilona oly hősiesen védelmezett, még mai nap is fennáll s jelenleg állami fogház czéljaira szolgál. Míg Árpád a hely megerősítésével volt elfoglalva, seregének egy része tovább hatolt délfelé, mely előtt a szláv lakosság többnyire ellenállás nélkül hódolt meg. Csupán Zalán bolgár fejedelem kísérletté meg egy Ízben az ellenállást, de serege az a 1 p á r í mezőn szétveretvén, ő maga is fútásban keresett menedéket. Birodalma, mely a Duna és Tisza között terűit el, a magyarok kezére került. Árpád seregét a munkácsi pihenés után több részre osztotta s egyes alvezérek vezetésére bízta. így Töhötöm Erdélybe hatolt s elfoglalta Erdélyt, melynek lakossága a magyaroknak hűséget esküdött. A Tiszától a Marosig kazárok laktak Marót fejedelem uralkodása alatt; ezeket Tas verte le s országuk lakossága a magyaroknak meg- hódolt. A Marostól a Dunáig, a mai temesi bánságban, Glad bolgár fejedelem uralkodott, kinek seregét a többi vezérek tették tönkre ; a lakosság délre vonúlt, országuk pedig szintén a már meghódított tartományokhoz lön csatolva. Maga a fővezér s fejedelem 892-ben Sva- t o p 1 u k morva fejedelem ellen vonúlt s elfoglalta tőle az egész dunántúli részt. A magyarok által elfoglalt terület most már a Kárpátoktól a Száváig s a Lajtha vidékétől az erdélyi keleti havasokig terjedt s Magyarország nevet nyert. Az ország meghódítása északról délfelé fokozatosan s egymás után történt, úgy, hogy a honfoglalás összesen mintegy 5—6 évi időt vehetett igénybe. Az országban maradt s meghódolt szlávok a magyarok szolgáivá, az érdemesebbek pedig, megbékülve a helyzettel, társaikká lettek. A többiek szétfútottak s a szomszéd rokon népekhez csatlakoztak. A honfoglalás ilyetén befejezése után a magyarok Pusztaszeren gyűlést tartottak s az elfoglalt földet maguk között törzsenként felosztották. Ez után Árpád Csepel szigetére vonúlt, ho! magának, lakhelyül fényes palotát építtetett, s innét kormányozta ezentúl az országot. Itt. született fia és utódja Zsolt is.
