Evangélikus Népiskola, 1896

1896 / 1. szám - Gyakorlat

15

Fekete kenyér.

Miért aggódó! lelkem jó anyám,

Hogy kenyeretek barna, e miatt ?

Hisz’ meglehet: ha nincs idehaza,

Tán fehérebb kenyérrel él fiad.

De semmi az! csak add elém anyám,

Bármilyen barna is az a kenyér!

Itthon sokkal jobb izü énnekem A fekete, mint máshol a fehér.

Petőfi Sándor.

(Elolvastatom még egyszer is, majd harmadszor, jól hangsúlyozva magam olvasom el.)

Mi ezen költeménynek a czime ? Fekete kenyér.

Mit tudunk mi meg előre valamely olvasmánynak, vagy költeménynek a cziméböl ? Azt, hogy miről lesz szó az olvasmányban, vagy költeményben.

Tehát ebben miről lesz szó? A fekete kenyérről.

Ez a fekete kenyér a költeménynek második sorában milyen kenyérnek is van nevezve? Barnának.

(Térkimélés szempontjából a kérdésekre egy szóval is felelek, de a gyermekektől meg fogom kívánni az egész mondatokban való feleletet.)

Kik szoktak ily fekete, vagy nagyon barna kenyérrel élni? A szegény emberek.

Ezen költemény tartalma szerint ki kinek akar [feketeni kenyeret adni ? Az édes anya a fiának.

Azt mondottuk édes gyermekeim, hogy fekete kenyérrel a szegény emberek élnek, így hát az az édes anya is, ki e fekete kenyeret akarja oda nyújtani fiának, milyen? Szegény sorsú.

A versnek első szavai szerint, mit tesz a szegény anya, midőn fiát a fekete kenyérrel akarja megkínálni? Aggódik.

Vagyis hogyan nyújtja oda a kenyeret ? Aggódva.

De hát vájjon mi felett aggódhatik ? A felett, hogy tán fiának nem fog izleni.

Ezen aggodalomból valami mást is megtudhatunk, mert hiszen szegény anya hasonlóan szegény fia előtt soh’sem szokta szégyenleni, hogy fekete a kenyerük s nem tart attól, hogy az annak ne Ízeljék : mit tudhatunk tehát ebből? Hogy ezen anyának gyermeke nem volt szegény sorsú, hanem jómódú volt.

De meg azt is sejthetitek, hogy korára nézve milyen lehetett e fiú ? Felnőtt.

Gondoljátok-e, otthon élt e fiú folyton szegény anyja házánál, vagy hol? Nem élt otthon, hanem távol élt a szülői háztól,