Evangélikus Népiskola, 1896
1896 / 1. szám - Id. Varga János: Emlékezés a "győri nagy" napra
a A programmba felvett ismerkedő estély sok érdekes jelenet színhelye volt. Itt két közép idejű egyén áll egymással szemközt. Végig nézik egymást és egy két szó után egymás karjaiba omlanak . . ..20 éve nem látták egymást . . . Én is felkerestem a többiek között egy tolnai régi jó barátomat; 30 év nagyot fordított rajtunk nem győztünk egymásnak örülni; de hajh! csak arasznyi a mi életünk és örömünk, mert az ő nevét azóta gyászkeretü lap fogta be ! Ki hitte volna, hogy ama nap után, melyet mint mondá : „nekem is köszönhettek“ rövid idő múlva már emlékéről szólhatunk ! Legyen ez áldott ismerősei és tisztelői előtt ! Megtelt a parochia udvara a kitűzött napon ünneplő közönséggel, mi tanítók is jelentkeztünk a rendező bizottságnál; ez szives készséggel kieszközölte, hogy a kerületi tanítói kar nevében az avató ünnepség után a konventt.eremben főpásztorunknál tiszteleghessünk. Nemsokára megzendűlt a templomban az „Erős várunk.“ Az alkalmi ima és igék után Radó ő nagyméltósága megnyitotta a díszközgyűlést, melyből küldöttség ment a nyugalomba vonult egyházfő és a felavatandó püspökért. Megható jelenet volt, midőn az agg főpásztor megjelent, ki eljött, hogy reszkető kezeivel áldást adjon méltó útódjára. Dicső emlékű Haubnerünk kezdte, Karsay követte őt e téren is; tiszteletre méltó vonás ez mind a kettőben, mert egyik sem ragaszkodott görcsösen a püspöki székhez, hanem tették azt, a mit az egyházjava parancsolt. A beiktatás mély hatással volt a jelenlevőkre. Ott állott a felavatandó, igénytelen papi köntösében, kiről útóbb Sárkány találóan azt jegyezte meg: „akkor volt legalázatosabb mikor legnagyobbá lett“ élt az úrvacsorájával, letette a hivatalos esküt, mely után az avató püspök Baltik, törvényesen püspöknek nyilvánítja ; mire az esperesek élén az érdemekben gazdag elődje megáldja, elmondja első püspöki imáját és a zöld asztalhoz megy, hol világi elnöktársa üdvözli. Világi felügyelő urunk szavaiból az egyetemes papság igéi hangzottak ; felsorolja a teendőket, melyek az új püspökre várnak; a népiskolákra kerülvén a sor, ezekről ezt mondja; „Főt. úr szemének elkeli hatnia a legkisebb gyülekezetbe is, hogy ott, a népiskolában már beleoltsák a fiatal nemzedékbe a vallásosságot, hitbuzgóságot, hazaszeretetet. Tanúlja meg már a gyermek a más felekezetüek iránti türelmességet, mert csak így várhatjuk azt, hogy egyházunk előtt tisztelettel hajol meg mindenki.“ Majd átadja a szót püspök urunknak, ki elmondja remek székfoglalóját zajos helyeslések és éljenzések között. „Elfogadom — úgymond — a kijelelt állást, átveszem terheit az apostol e nyilatkozatával ; „Én semmivel nem gondolok,az én életem is nekem nem drága, csakhogy elvégezhessem az én futásomat és a szolgálatot, melyet a Krisztustól vettem.“ Szólott a vallás nemesítő erejéről és annak alapjáról a szt.-irásról, ezt döntő tekintélynek mondja, e mellett azonban elismeri a szabad kútatás jogát. Kifejti, hogy miben áll az egyház hatása a társadalomra, a hazára, majd püspöki feladatára tér át és ezek
