Evangélikus Népiskola, 1895

1895 / 2. szám - Gyakorlat

is csak lármával vesztegetnének el, a szavak betanítására fordítottam és pedig oly formán, hogy a gyermekeket az iskolába már jókor felrendeltem, hol nekik valamely jártasabb s jobb kiejtésű növendék az összes s naponként betanulás végett feladott szavakat előmondja, melyet az egész iskola, néha pedig csak a megfelelő osztály szavanként az előadás kezdetéig utánmond. Ez eljárás meglehetősen könnyített a terhén s az elfogadhatónak bizonyult. E/.en gyakorlat mellett már a kezdők is meglehetős summa magyar szónak jutnak birtokába, úgyannyira, hogy mire a felőbb osztályba kerülnek, hol az elemi tantárgyak zöme taníttatik, azokból már vajmi kevés szó szorul kiszedésre s otthoni betanulásra, mert ezeket még a nehezebb felfogásuak is, a számtalan ismétlések után, képesek elsajátítani, mely a tanítóra nézve egyéb teendők eszkö- zölhetése végett nagy időmegtakarítást képez. Ezen eljárás oly lényeges cs ajánlatos, hogy mondhatnám forsát képezi a magyarnyelv könnyedén való megtanításának.

Ezen módszer már biztosít némi-némi sikereket, de még sem olyanokat, melyeknél meglehetne állapodni. El lehet vele érni azt, hogy a gyermekek a magyar embert, mondjon az bármit is, képesekké válnak megérteni s ha beszédében fordulnának elő szavak, melyeket a gyermek nem tanúit, — mert utóvégre egy egész szótárt betanítani nem lehet> de nem is szükséges, — annak értelmére a többiből következtetve rendesen rájön; sőt a maga módja szerint képes is egyet-mást szabadon elmondani hallás után, de az elmondandókat gondolatban többnyire át fordítja. Itt tehát még megállapodni nem lehet, mert szükséges, hogy a gyermek ne csak értse a nyelvei, hanem azt legalább nagyjából beszélni is tudja. Erre nézve azon tapasztalatra jutottam tehát, hogy ez az eddigi eljárás szerint a legjobb akarat s a legnagyobb szorgalom mellett sem lehetséges, mert hiányzik a gyermek számára a beszéd megtanulhatásának főkelléke a gyakorlat. De miként lehetséges egy teljesen németajkú községben a gyermekek számára gyakorlóteret szerezni ? Először az amúgy is szokásos gyermekcsere fejlesztésére gondoltam s annak minél nagyobb mérvben leendő eszközlését tűztem ki czélomúl. De ezen eljárás nem bizonyéit praktikusnak, mert a csereíiuk a magyar, illetve német családoknál szokásos életmód különbözetet nem igen tudták megszokni, miért is ez s egyéb családi okókból származó nehézségek miatt rövid idő alatt többnyire ismét haza kerültek ; de másrészt ezen mód azért sem nyerte meg tetszésemet, merr én a nyelvbeli gyakorlatot nem korlátolt, hanem általános alapra óhajtottam fektetni, mely így nem volt elérhető. E helyett a következő években tehát főtörekvésemet az képezte, hogy a szolgákra szoruló gazdák ebbeli szükségleteiket magyar fiuk által fedezzék, mely amúgy sem ütközik nehézségbe, minthogy községünk körül elég magyar falu van. Az iskolások ezekkel aztán uton-utfélen szóba állhatnak, valamint a már kimaradottak is. Ebbéli törekvésemnek, melyet nem a valódi, hanem más elfogadható okokkal láttam jónak támogatni, nem is maradt