Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 8-9. szám - Nyilt-tér
284 Az értekezlet általánosságban helyeslőleg tudomásúl vette a tervezetet s csak ezen kérdésnél: a történelem a gyermek anyanyelvén taníttassák és a természettan magyarul: vitatkoztak élénken pro és contra. Míg az egyik félen azt hangoztatták, hogy a történelem tanításának czélja a hazafiság és hazaszeretet ébresztése lévén, szükséges, hogy azt a német gyermek anyanyelvén adjuk elő, mert csak így tudunk a kedélyre hatni; addig a „contra“ pártiak azt fejtegették, hogy a természettannál előforduló sok idegenszerü, nehéz szakkifejezés még magyar gyermeknek is nehézséget okoz; és különben is a magyarosodás a történelem — mint elbeszélő tantárgy — által jobban előmozdítható. Az értekezlet hosszas élénk vita után az utóbbiaknak adott igazat és kimondatott, hogy a történelem magyarul adassák elő és a természettan németül. A kérdés különben nem tekinthető eldöntöttnek, mert a kisebbség nevében különvélemény nyujtatván be, a hivatott egyházmegyei népiskolai bizottság és azután az esperességi közgyűlés is határozni fog ez ügyben.*) A bizottsági tervezet tárgyalása közben az értekezlet még a saját kebeléből az ágfalvai anyaegyház tanítóit avval bizta meg, hogy a bibliatörténelmi tananyag mikénti felosztására és a gyakorlandó egyházi dallamokra vonatkozólag még az esperességi közgyűlésig tegyenek jelentést. Ezután tárgyaltuk „A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület rendszabályai és utasításai“ czimü tervezetnek az iskolákra vonatkozó részét és több módosítást ajánlottak. Az egyházmegyei közgyűlésre képviselőül Polster János soproni tanítót választották. Miután még a pénztáros jelentése helyeslőleg tudomásúl vétetett és neki a felmentvény megadatott, elnök úr az értekezletet bezárta és mindnyájan a „Nádor“ vendéglőbe vonultunk, hol vig kedélyhangulatban töltöttük az elszéledésig még hátralevő egy-két órát. —r. — p. N y i 1 t-t é r. Felhívás az alakítandó »Dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerületi ének- s zenepártoló-egyesület« érdekében. Nem tagadhatjuk, istenitiszteletünknek egyik fontos része, fi gyülekezeti ének és orgonálás sok helyen még nagyon kezdetleges és fogyatékos. A »musica sacra« templomainkban ünnepi köntös helyett sokszor bántó pongyolaságban jelenik meg, pedig jól tudjuk, hogy semmi *) A jul. 24-iki esperességi gyűlés tényleg a kisebbségi vélemény értelmében döntött. Szerk.
