Evangélikus Népiskola, 1895

1895 / 8-9. szám - Nyilt-tér

284 Az értekezlet általánosságban helyeslőleg tudomásúl vette a ter­vezetet s csak ezen kérdésnél: a történelem a gyermek anyanyelvén taníttassák és a természettan magyarul: vitatkoztak élénken pro és contra. Míg az egyik félen azt hangoztatták, hogy a történelem tanításá­nak czélja a hazafiság és hazaszeretet ébresztése lévén, szükséges, hogy azt a német gyermek anyanyelvén adjuk elő, mert csak így tudunk a kedélyre hatni; addig a „contra“ pártiak azt fejtegették, hogy a ter­mészettannál előforduló sok idegenszerü, nehéz szakkifejezés még magyar gyermeknek is nehézséget okoz; és különben is a magyarosodás a tör­ténelem — mint elbeszélő tantárgy — által jobban előmozdítható. Az értekezlet hosszas élénk vita után az utóbbiaknak adott igazat és kimon­datott, hogy a történelem magyarul adassák elő és a természettan németül. A kérdés különben nem tekinthető eldöntöttnek, mert a kisebbség nevében különvélemény nyujtatván be, a hivatott egyházmegyei népis­kolai bizottság és azután az esperességi közgyűlés is határozni fog ez ügyben.*) A bizottsági tervezet tárgyalása közben az értekezlet még a saját kebeléből az ágfalvai anyaegyház tanítóit avval bizta meg, hogy a bibliatörténelmi tananyag mikénti felosztására és a gyakorlandó egyházi dallamokra vonatkozólag még az esperességi közgyűlésig tegyenek jelentést. Ezután tárgyaltuk „A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület rend­szabályai és utasításai“ czimü tervezetnek az iskolákra vonatkozó részét és több módosítást ajánlottak. Az egyházmegyei közgyűlésre képviselőül Polster János soproni tanítót választották. Miután még a pénztáros jelentése helyeslőleg tudomásúl vétetett és neki a felmentvény megadatott, elnök úr az értekezletet bezárta és mindnyájan a „Nádor“ vendéglőbe vonultunk, hol vig kedélyhangulatban töltöttük az elszéledésig még hátralevő egy-két órát. —r. — p. N y i 1 t-t é r. Felhívás az alakítandó »Dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerületi ének- s zene­pártoló-egyesület« érdekében. Nem tagadhatjuk, istenitiszteletünknek egyik fontos része, fi gyüle­kezeti ének és orgonálás sok helyen még nagyon kezdetleges és fogyatékos. A »musica sacra« templomainkban ünnepi köntös helyett sokszor bántó pongyolaságban jelenik meg, pedig jól tudjuk, hogy semmi *) A jul. 24-iki esperességi gyűlés tényleg a kisebbségi vélemény értelmében döntött. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom