Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 8-9. szám - Egyesületi élet
— 281 azon, hogy az ismétlők ügye nincs rendezve, érte fizetni nem akar senki így hát a tanterv marad a papíron, és tanít mindenki úgy, a hogyan akar; mert — azt mondják — könyvet is kellnne szerkeszteni az ismétlők számára, a mi ellen meg az az akadály bukkant elő, hogy írni ugyan lehetne, de megvetetni a könyvet, nagyon merész dolog lenne, én meg azt gondolom, hogy nem kell oda új könyv, elég az a „Kapi- Papp“-féle olvasó- és tankönyv; van abban annyi, a mi földmíves embernek untig elég. A következő tárgy pedig az a kérdés volt: vájjon a kezdő tanulókkal meg kell-e ismertetni a betűknek hangjával ogyütt a neveiket is ? E kérdésre írásban felelt meg egy fiatal társunk, egy másik pedig amannak írott munkáját bírálta meg. Mind a két iratot felolvasták, mindeniket meghallgattuk és megtanultuk belőlük azt, — a mit már előbb is tudtunk. Ez alatt aztán eljárt az idő — a szellemieké — és megjött az anyagiaké, s csak annyi maradott még a szellemiekre, hogy a jövő értekezletre munkahozókul két tagtárs ajánlkozhatott és világi elnök úrunk elmondhatta szép, bezáró beszédét; pedig lett volna ám még megbeszélni való, és ha nem jutott rá idő, hadd mondjam el én itt e b. folyóiratban, elolvasni majd akkor olvassa el kiki, mikor unatkozik. Még negyedszer is kellett volna — mert már háromszor volt — határozni a felett, hogy tartassék-e nálunk is tavaszi és őszi értekezlet ? Talán majd az ötödik határozatra megszületnék ! Mert mostanra is elő volt írva a karéneklés, de már délután arra nincs kedv se idő. (t. illik ebéd előtt). Ha két gyűlést nem akarunk évenkint tartani, akkor legyünk szívesek az értekezletet fél tízkor megkezdeni és ebéd után 2—4-ig folytatni és betanulhatnánk ez alkalommal pár éneket is. Aztán megkellett volna állapodni arra nézve is, hogy tartassék-e nálunk is gyakorlati előadás? Hiszen ez többet érne kilencz elméleti előadásnál. Mert minden pädagogus — még aki nem is az — azt hangoztatja, hogy az iskolai oktatás a szemléltetésen alapuljon; és mi magunk teszszük az ellenkezőt! El kellett volna intézni azt is, hogy miféle könyvek vettessenek meg könyvtárunk számára, mert sokféle az ízlés és akarat. P. o. van a mi egyesületünknek olyan könyve is, a mit nem tudom, hogyan kellene átolvasni, ülve, állva, vagy fekve-e ? Négy-öt kilót nyom egy könyv és a tartalma olyan száraz, olyan unalmas, mint egy rossz finánczminiszternek az előadása. Holott mennyi érdekes könyv van, és milyen jó volna a többek között az »Osztrák-magyar birodalom Írásban és képekben“ ! De hát az Isten ne vegye panaszképen, a mi egyletünk talán rossz órában született, hogy nem tud megizmosodni. Máskülönben is nincsen benne valami élnivaló erő, nincs elevenség. Meglehet az is, egyik oka ennek a többek között, hogy igen szétszórva vagyunk, évenként csak egyszer látjuk egymást. Ez is amellett szól, hogy szükséges lenne egy őszi értekezlet, legalább nem lennének olyan szórakozottak; jobban figyelnének egymás beszédére és nem érne bennüket olyan elemi
