Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 8-9. szám - Bancsó Antal: Az evang. ismétlő iskola és az ifjusági egyesületek
24§ Általában éppen a hazai történet ismertetésében egyik fő törekvésünk legyen a honpolgári jogok és kötelességek megértetése. Ne feledjük, hogy a modern állam számos jogokat biztosít polgárainak, a mely jogokkal azonban csak a kellő értelmi és erkölcsi érettség birtokában levő polgárok tudnak úgy a maguk, mint a köz-álladalom jóléte érdekében üdvösen élni, holott ellenkező esetben veszedelmes fegyverekké válhatnak e jogok mindkét irányban. Ez értelmi és erkölcsi képzettség megadását az iskolától s a vele ösz- szeköttetésben álló intézményektől várjuk. Meg kell tehát ismertetnünk az ifjúsággal — s erre kivált az ismétlő iskolában s a vele összeköttetésben álló ifj. egyesületekben nyílik kedvező alkalom — hazai alkotmányunk, közigazgatásunk s közintézményeink egész szervezetét. A mai egyházpolitikai és közigazgatási reform-korszakban bele kell bocsátkoznunk egyes törvények (p. o. polgári házassági törvény) magyarázatába, hogy feltárjuk azoknak helyes értelmét s igazi szellemét, — s így az értetlenség, avagy a téves felfogás oszlatása által elvonjuk a talajt a lelketlenül izgató demagógia alól, mely mint mindig, úgy ma is, a nép tudatlanságában találja egyedüli támaszát. Ily módon az ifj. egyesületek, a mint az egyház érdekében a belmissiót szolgálják, úgy a haza érdekében fontos nemzeti missiót teljesítenek. Megjegyzem itt, hogy a hazaszeretet s a nemzeti öntudat ébresztése, sőt sokszor korrajzi jellemzés érdekében is, a nemzeti történettel egyesíten- dőnek Ítélem a nemzeti irodalom szemelvényes ismertetését. Ezekután, — a nevelési feladatokról, melyek mindenesetre a legfőbbek, kimerítőbben szólván, — a munka menetét követve, ismét csak helyeslésemet fejezhetem ki a felett, hogy Szerző második helyen az életbe vágó hasznos ismeretek közlését is belefoglalja az ifj. egyesületek programmjába. Természetes és egészen helyes az is, hogy az ismeretek forrásáúl a természettudományokat, egészségtant, földrajzot és gazdászatot jelöli meg. Ezekhez én még csak a mathematikát csatolnám, természetesen a gyakorlati élet szükségeire alkalmazva. Szólanunk kell még végül az ifj. egyesületekben követendő egész nevelési s tanítási eljárásunk módszeréről. A történetre nézve fentebb elmondván már nézetemet, itt még csak a vallásos-erkölcsi nevelésre nézve akarok röviden nyilatkozni. Az eljárás módszerét, mint mindenütt, úgy itt is, a tárgy természetén kívül az elérendő czélhoz kell szabnunk. Czélunk pedig az, hogy az ifj. egyesületek érettebb ifjúságát bevezessük szent vallásunk világnézetébe, — bevezessük necsak értelmével, hanem szivével és akaratával, hogy vallását necsak ismerje, hanem annak üdvözítő igazságát érezze, arról meg legyen győződve s ennélfogva vallását szeresse s élje. Fel kell tehát tárnunk a vallásnak ösz- szes kincseit, egész gazdagságát. Fel kell tárnunk első sorban a bibliát, mint szent vallásunk alapját és forrását s a kér. ember hitének és életének zsinórmértékét, — de nem kritikai módszer szerint, hanem válogatott helyek olvasása s homilia-szerü magyará
