Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 4. szám - Kossuth Lajos
VI. évfol yam. Sopron, 1894. április. 4. szám. Megjelenik minden hó elején. Szerkesztő és kiadó: PAPP JÓZSEF. Főmunkatárs: EBENSPANGER JÁNOS. Egy szó nyilallott a hazán keresztül: Yíieghalt! Meghalt Kossuth Lajos, a nemzet atyja, a legnagyobb magyar! Félve vártuk e rövid szót, s mikor azt a telegráf meghozta Torinoból, egy nemzet jajdult fel a gyász hírére. E röpke szóban annyi fájdalom ! Méltán gyászolja ó't a magyar nemzet oly mélyen s oly igazán; ő volt az újkori Magyarország megalapítója; az d lángszava, döntötte le az elválasztó falakat a nemzet tagjai közt; az o érdeme, hogy ma a jogegyenlőségen alapuló szabad intézmények áldásait élvezhetjük. Méltán nevezzük őt a nemzet atyjának. A közügy minden ágát felölelő nagy lelke megbecsülte, sőt nagyrabecsülte a tanítói hivatalt is. Bizonyítja ezt a tanítói hivatásról tett találóan szép nyilatkozata: »A tanító szerepe hasonlít a harmatéhoz, melyen ember és marhasereg gázol, de a melynek nyomán virány fakad /« Oltsünk gyászt mi is az ő ravataláná.1 s tanuljuk meg tőle hazánkat oly nemesen, odaadóan s önzetlenül szeretni, érte mindenünket feláldozni, ha kell, a hontalanság keservét szenvedni, mint ő; s csepegtessük bele e végtelen hazaszer etetet a go7idjainkra bízott ifjú ?iemzedék fogékony szívébe is, ezzel állítunk a nagy magyarnak legmaradandóbb emléket.
