Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 10-12. szám - Ebenspanger János: Képmutatás, hizelgés

— 287 — Hát erre — őszintén szólva — nem éppen ,,T. A“ úr „vas-pora“ ösztönzött, hanem a tapasztalás, miszerint idegen kézírást olvasni saját növendékeim némelyike sem volt képes, — vezetett el. Az e fölött való töprenkedés szüleménye volt, hogy részint a magam többféle for­mán elferdített Írását, részint másoktól kezeimhez jutott iratokat kezd­tem növendékeim kezébe adni. Törekvésem czélszerűnek látszott, de mégis aggódtam, vájjon okszerűen járok-e el ? Aggódásomat, kételkedésemet a „vas-por“ eloszlatta. Ezt hát „T. A“ úrnak köszönhetem, mert közleménye megerősített, hogy jó utón járok. Fogadja azért az eszme felvetéséért köszönetem nyilvá­nítását. íme, kedves T. A. úr, nem állhat meg a motto : »ügy is tudom, hiába beszélek“. Azért ne is legyen fiókba zárva a „vas-por“,*) hanem csak hadd szálljon az, szálljon minél sűrűbb felleg alakjában, mit itt, mit ott (a szükséglet és helyi viszonyokhoz képest) értékesítünk. Dunántúlróli Alföldi­Képmutatás, liizelgés. Rein, »Encyklopädisches Handbuch der Pädagogik» czirníí epochalis mun­kájából már most a IV. füzet is megjelent. Most közlendő mutatványunk a III. füzetből van véve, az eredetiben Közle irta. 1. A fogalom magyarázata. 2. Okai. 3. Gyógykezelés. 1. A kép mutatás fogalma. Képmutató az olyan ember, ki csak azért tesz valamit, hogy lássák; czélja a hizelgés. »Nemcsak szem előtt szolgál­ván, mint a kik embereknek kivánnak kedveskedni, hanem tiszta szívvel félvén az istent*. (Kol. III., 22.) A képmutatásnak rendesen hazugság az értelme. A képmu­tató a látszat által, színlelt dolog által tévútra vezetni törekszik, hogy mások feló'le jó véleménynyel legyenek. »Mert hízelkedik magának az ó' szemei előtt“. (Zsoltár XXXVI., 3.) Ehhez járul a jámborságnak a látszata. A képmutatásnak akkor az az értelme, hogy valaki más embernek kedvéért jobbnak, kedvesebbnek istenfélőbbnek mutatja magát mint a milyen tényleg; tetszvágyból másként beszél és cselekszik, mint a hogy gondolkodik; egy szóval a képmutató a nemlétezőnek azt a látszatát törekszik adni, mintha az léteznék. Hízelegni annyit tesz, hogy vala­kihez simulunk, valakivel szemben nyájaskodunk, magaviseletünk által benne kel­lemes érzelmeket keltünk tel. És ez rendesen nem önzetlenségből történik ám, hanem számításból, haszonlesésből Csahogy ez a szándék sokáig rejtve marad. 2. A képmutatás okai. Ez a hiba a hazugságok közé tartozik. Itt mindazonáltal külön hibának fogjuk tekinteni. Vannak gyermekek, kik különös természetes tehetséggel bírnak a hízelgésre, mások meg szülőik, környezetük által neveltetnek a hízelgésre. És ez nagy baj az illetőkre nézve, de az iskolára nézve is. Ilyen gyermekek rendesen nagyon képzelődök s azt amit maguk tesz­nek, másoktól is, szülőiktől s tanulótársaiktól is várják. *) Bírjuk T. A. úr Ígéretét, hogy a „Vaspor“ folytatódni fog. Úgy hiszszük, e czikk is ösztönözni fogja őt arra, hogy az elejtett fonalat minél előbb felvegye. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom