Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 10-12. szám - Ebenspanger János: Képmutatás, hizelgés

— 287 —

Hát erre — őszintén szólva — nem éppen ,,T. A“ úr „vas-pora“ ösztönzött, hanem a tapasztalás, miszerint idegen kézírást olvasni saját növendékeim némelyike sem volt képes, — vezetett el. Az e fölött való töprenkedés szüleménye volt, hogy részint a magam többféle formán elferdített Írását, részint másoktól kezeimhez jutott iratokat kezdtem növendékeim kezébe adni. Törekvésem czélszerűnek látszott, de mégis aggódtam, vájjon okszerűen járok-e el ?

Aggódásomat, kételkedésemet a „vas-por“ eloszlatta. Ezt hát „T. A“ úrnak köszönhetem, mert közleménye megerősített, hogy jó utón járok. Fogadja azért az eszme felvetéséért köszönetem nyilvánítását.

íme, kedves T. A. úr, nem állhat meg a motto : »ügy is tudom,

hiába beszélek“. Azért ne is legyen fiókba zárva a „vas-por“,*) hanem csak hadd szálljon az, szálljon minél sűrűbb felleg alakjában, mit itt, mit ott (a szükséglet és helyi viszonyokhoz képest) értékesítünk.

Dunántúlróli AlföldiKépmutatás, liizelgés.

Rein, »Encyklopädisches Handbuch der Pädagogik» czirníí epochalis munkájából már most a IV. füzet is megjelent. Most közlendő mutatványunk a III. füzetből van véve, az eredetiben Közle irta.

1. A fogalom magyarázata. 2. Okai. 3. Gyógykezelés.

1. A kép mutatás fogalma. Képmutató az olyan ember, ki csak azért tesz valamit, hogy lássák; czélja a hizelgés. »Nemcsak szem előtt szolgálván, mint a kik embereknek kivánnak kedveskedni, hanem tiszta szívvel félvén az istent*. (Kol. III., 22.) A képmutatásnak rendesen hazugság az értelme. A képmutató a látszat által, színlelt dolog által tévútra vezetni törekszik, hogy mások feló'le jó véleménynyel legyenek. »Mert hízelkedik magának az ó' szemei előtt“. (Zsoltár XXXVI., 3.) Ehhez járul a jámborságnak a látszata. A képmutatásnak akkor az az értelme, hogy valaki más embernek kedvéért jobbnak, kedvesebbnek istenfélőbbnek mutatja magát mint a milyen tényleg; tetszvágyból másként beszél és cselekszik, mint a hogy gondolkodik; egy szóval a képmutató a nemlétezőnek azt a látszatát törekszik adni, mintha az léteznék. Hízelegni annyit tesz, hogy valakihez simulunk, valakivel szemben nyájaskodunk, magaviseletünk által benne kellemes érzelmeket keltünk tel. És ez rendesen nem önzetlenségből történik ám, hanem számításból, haszonlesésből Csahogy ez a szándék sokáig rejtve marad.

2. A képmutatás okai. Ez a hiba a hazugságok közé tartozik. Itt mindazonáltal külön hibának fogjuk tekinteni. Vannak gyermekek, kik különös természetes tehetséggel bírnak a hízelgésre, mások meg szülőik, környezetük által neveltetnek a hízelgésre. És ez nagy baj az illetőkre nézve, de az iskolára nézve is. Ilyen gyermekek rendesen nagyon képzelődök s azt amit maguk tesznek, másoktól is, szülőiktől s tanulótársaiktól is várják.

*) Bírjuk T. A. úr Ígéretét, hogy a „Vaspor“ folytatódni fog. Úgy hiszszük, e czikk is ösztönözni fogja őt arra, hogy az elejtett fonalat minél előbb felvegye. Szerk.